Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Mihalik Béla Vilmos legeltetésért szedett fíibér. Egyéb értékesíthető mezőgazdasági cikkek (bőr, szarvasmarha, juh, gyapjú, stb.) még kisebb tételben szerepeltek. A felvásárlók között főleg az uradalom konvenciós alkalmazottait találjuk, a sümegi mészárosokat és vargát. A gyapjút a nyirádi birkás és a sümegi Moyses zsidó vette meg, a juhok vásárlói között a sümegi mészárosokon kívül találunk két keresztúri zsidót és bécsi mészárosokat is. 1768-ban összességében 24246 forint és 88 dénár készpénzbevételt könyveltek el a sümegi uradalomban. A kiadási oldalon kevesebb tétellel találkozunk, összesen 8239 forint összegben. Ezek közül a legnagyobb költséget, az említett kocsmákba vásárolt borok mellett az uraság asztalára vett borok jelentették (1948 forint 51 dénár). Az uradalom tisztikarának és alkalmazottainak fizetése 1471 forint és 80 dénárt tett ki, a számadás nem azonban adta meg a konvenciósok névsorát. Ettől külön számolták el a mesteremberek (ácsok, kőművesek, szénégetők, stb.) és a napszámosok fizetését. Az egyik legérdekesebb része a számadásnak a mesteremberek, napszámosok bérének és a „külömb-külömbféle szolgálatokra tett költségek” elszámolása, mert ebből derül ki, hogy milyen fejlesztésekre, építkezésekre adtak ki pénzt. Innen tudjuk, hogy 1768-ban építettek a kertésznek új házat, emellé épült a következő évben egy „ananászház”, amely alighanem üvegházat takar.94 1768-ban Sümegen a lóistállót, míg Tapolcán a Szitás-malmot, Badacsonyban pedig a dézsmaházat javították. Szintén a malmok javításához számíthatjuk, hogy egy újbányai kereskedőtől nyolc malomkövet vettek. Az uradalom finanszírozta a csehi templom építését, de olyan tételek is többször felbukkannak, mint a „tébolodott papnak építendő házán” dolgozó ácsok fizetése. Bizonyos gazdálkodási sajátosságok is világossá válnak a számadás nyomán, a sümegi ménest például a karádi uradalomban fekvő Csökölyre vitték telelésre, az uradalmi hajdú ezzel kapcsolatos útiköltségét a sümegi uradalom állta. Az egyéb kiadások közé sorolták a perköltségeket is, 1768-ban többször jelentkezett önálló tételként a köveskáli és szepezdi határban fekvő szőlők miatti per. A számadás segítségével egyfajta kereskedelmi háló is felrajzolható. Alapvető mezőgazdasági eszközöket a sümegi és környékbeli iparosoktól szereztek be. Fontos központ volt Győr, ahonnan élelmiszereket, ruhákat, halakat hoztak, ott csináltatták az uradalmi hajdúk új libériáit, míg Varasdról 923 font vajat vettek a zalaegerszegi számtartó révén. Az uradalmi hajdúknak azért fizettek, mert az uradalom borát Bécsbe kísérték, a nyirádi birkás pedig Oroszvárra szállította a gyapjút. 94 VÉL B/TV2 tóm. 2. (1769) Szintén ebben az évben fizetnek 80 dénárt a kerti békástavat murvázó leányoknak. 162
