Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍT ÁS A A 18. SZÁZADBAN Csupán azok maradhattak, akik engedelmességet fogadtak a püspöknek a hat évre szóló új szerződés mellett.51 Miután a csicsóiak ügyében 1753. szeptember 25-én a főszolgabíró a püspökségjavára döntött,52 Dóczy Ferenc főszolgabíró, Büky Pál assessor a püspök embereivel, Medgyesi Antal megbízottal és fiskálissal, Csák Imre prefektussal és Zobotin Lajos sümegi tiszttartóval november 21-én jelentek meg Csicsón, ahol a püspökség részére átvették a kibecsült házakat, ám a csicsói lakosok jelezték, hogy az ügyben a vármegyei törvényszékhez fordulnak.53 A Zala vármegyei törvényszék december elején úgy döntött, hogy a csicsóiak Szent György napig házaikban maradhatnak, a becsültetést pedig újra le kell folytatni.54 A csicsóiak az udvarhoz fordultak, ahonnan a Helytartótanács révén arra utasították Zala vármegyét, hogy vizsgálják meg a csicsói árendások elűzése csökkenti-e az adóbevételeket, vagy ellenkezőleg, az új lakosok beköltöztetése a helyükre növelné-e az adóbevételeket.55 Végül 1754. április elején ismét megjelentek a püspök megbízottai a vármegyei tisztekkel együtt Csicsón, ennek során néhány lakos házát és földjeit újrabecsülték, az összeget pedig kifizették számukra.56 Alig pár nappal később a püspök már meg is kötötte a szerződést az első új lakossal, a Nagykamondról származó Varga Mihállyal.57 A hamarosan megnövekedett lakossággal Padányi Bíró Márton 1754. szeptember 17-én kötötte meg az új szerződést. Az új lakosoknak ki kellett fizetniük a püspökségnek a kézhez kapott házak és tartozékaik becsértékét, viszont a letelepedéstől, 1754. április 24-től számított két esztendőre a cenzus fizetését elengedte számukra. A mentesség letelte után a szerződés viszont jóval súlyosabb pénz- és munkajáradékkal terhelte az új lakosokat, igaz cserében egy újabb pusztát (Szentbalázs) bocsátott rendelkezésükre.58 Összességében a püspökség mind a gazdaság, mind 51 Pákay (1978) 237. Az új szerződés alapján a bor- és hűsmérést Szent Mihálytól Szent György napig 100 forint árendáért kapták meg. Minden marhás gazda egy fordulót volt köteles tenni a badacsonyi vagy szentgyörgyi szőlőbe, ahonnan a bort Sümegre vagy Veszprémbe kellett vinniük. Húsvétkor, pünkösdkor, jeles ünnepkor minden háztól 300 tojás, 1 pár csirke és más, konyhára való apróságok jártak. A herendi és ároktői haszonvétel húsz, a makkbér harminc forint volt, emellett a kérdéses herendi dézsmát is fel kellett szállítani az uradalmi központba. 52 VÉL B/IV6 fase. BBB no 26. 53 VÉL B/IV6 fasc. BBB no 21. Csák Imre mint ,JSuce Excellentice Aulce Prcefectus” szerepel a forrásban. 54 VÉL B/IV6 fasc. BBB no 20. 55 VÉL B/1V6 fasc. BBB no 22. 56 VÉL B/1V6 fasc. BBB no 26. 57 VÉL B/I18 Conscriptiones et acta bonorum episcopalium 411-413. 5S VÉL B/IV6 fasc. BBB no 10. Az új szerződés alapján a földesúri haszonvételekért, a herendi, ároktői és szentbalázsi puszták bérletéért évi két részletben 300 forintot kellett fizetni. A termésnek a tizedét kellett a püspökség javára beszolgáltatniuk, a konyha ellátására pedig 10-10 tojást és 153
