Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Dénesi Tamás gyóntatnia.86 87 88 Az ősi és a hajmáskéri hívek plébánosukkal az 1747-es egyházlátogatás alkalmával a vizitáló esperes előtt kötötték meg kontraktusukat. A két szerződést a vizitációs jegyzőkönyv végére másolták.” A vizitációban minden plébániának és filiának feljegyezték a jövedelmét, így világossá vált a püspök számára, hogy a közeljövőben melyik filiából lehet plébániát szervezni/8 A kötetekből később vissza lehetett keresni a jövedelmi kimutatásokat, ahogy azt Márkus Mihály zsámbéki esperes-plébános is tette. Egy évvel kerületének látogatása után, 1748 nyarán még mindig magánál tartotta a vizitációs jegyzőkönyvet, abból másolta ki a plébánosok jövedelmeit az azt firtató püspök számára.89 90 A püspök a rezidenciájára érkező jegyzőkönyvekből kirajzolódó problémákat többféle módon kezelhette. A negyedéves koronák rendszeresen visszatérő alkalmai voltak a püspök vagy az esperes által fontosnak tartott esetek megoldásának. A sürgős ügyekkel nem várt a papi gyűlések összehívásáig, ezekkel kapcsolatban körlevelet bocsátott ki papsága számára. Az utókorra maradt első, körlevélben szétküldött rendelkezést Acsády Adám püspökségének kezdetén, Regulce pastorales címmel adta ki,9(1 amellyel bevezette az esperesi koronák intézményét, azokat az egyes plébánosok felügyeleti fórumává tette, szabályozta papjai végrendelkezését és a plébánosok gyűlésével párhuzamosan a tanítógyűléseket is elrendelte. Acsády nemcsak a katolikus papságnak, hanem a protestáns prédikátoroknak is adott ki körlevelet. Mivel ekkor a püspök huzamosabb ideig távol volt egyházmegyéjétől, ezt a körlevelét vikáriusa bocsátotta ki. Potyondy László igyekezett megakadályozni a katolikus hívek áttérését, ezért megtiltotta a lelkészeknek a vegyes házasságok megkötését, a katolikus szülők gyermekeinek megkeresztelését, az asszonyok szülés utáni bevezetését és a katolikusok eltemetését. A források gyakran számolnak be olyan precessziókról, amelyek protestáns falvakon haladtak át, és ezek lakossága megzavarta a katolikus menetet. A helynök ezért felhívta a lelkészek figyelmét arra, hogy ezen alkalmakkor tartózkodjanak otthon, fegyelmezzék gyülekezetüket, sőt régi keresztény szokás szerint harangozzanak. A körlevél szerint a protestáns hívek nem a lelkésznek, hanem hely katolikus papjának kötelesek fizetni. A lelkészeket eltiltotta attól, hogy a katalizált híveket úrvacsorára csábítsák. A körlevél előírásainak megszegőit először pénzbírsággal, majd börtönnel fogják büntetni.91 A püspöki körlevelek tehát Acsády idejétől rendszeres tájékoztatást adnak 86 Ördög (1991-1998) Dl. 659., 662., 691., 661., 673., 686. 87 VÉL A/8 tóm. 6. 568-569. 88 A veszprémi kerület esetében a VÉL A/8 tóm. 6. 571-646. oldalain összesítették a plébániák és az újonnan felállítandó plébániák jövedelmét. 89 VÉL AJ 5 fase. 1. no 2. 90 VÉL A/2 tom. 1. 1-2. 91 Puncta currentata prasdicantibus - 1726. július 13. VÉL A/2 tom. 1. 3-4v. Az itt megmaradt körlevelet a Veszprém közelében lévő protestáns gyülekezetekben olvasták. A prédikátorok szignója szerint sokan gyülekezetüknek is felolvasták a rendelkezéseket. 124
