Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Dénesi Tamás Katolikus megújulás A 18. SZÁZADI VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN1 ÁZ EGYHÁZI SZERVEZET HELYREÁLLÍTÁSA A részben vagy teljesen a hódoltság részét képező katolikus egyházmegyékben a megújulás folyamata a 17. században csak részsikereket érhetett el. A tartós eredmények az ország felszabadítása után, a 18. században mutatkozhattak meg, így az egykori királyi országrésszel összehasonlítva ezekben az egyházmegyékben és magában a veszprémi püspökségben is több évtizedes, időnként évszázados lemaradásról, megkésett folyamatról beszélhetünk. A késő középkori egyházi struktúrák lebomlására, a reformáció következtében egyes közösségek áttérésére a katolikus egyház csak nagyon lassan tudott megfelelő választ adni, de ehhez az is hozzájárult, hogy a török hódoltság kettészelte az egyházmegyét, a zűrzavaros helyzetben pedig nemesek és várkapitányok egyházi birtokokat foglaltak el. Hiányzott a katolikus közösségeket megtartó képzett papi utánpótlás, de legtöbbször a püspökök egyházmegyei jelenléte is. A veszprémi püspökség közepes javadalomnak számitott a magyar egyházi hierarchiában, így a főpapok a püspöki hivatalt csak átmeneti állomásnak tekintették egy gazdagabb egyházmegye felé. A püspökök közül többen közhivatalt is viseltek, amely a királyi országrészhez kötötte őket, így alig tartózkodtak egyházmegyéjükben. A káptalan a többször török kézre került Veszprémből a biztonságosabb Zalaegerszegre költözött, a szerzetesrendek működése pedig gyakorlatilag megszűnt a dunántúli egyházmegyében.2 A katolikus megújulás kezdőpontja a Dunántúl legnagyobb egyházmegyéjében 1630-ra tehető. Sennyei István püspök visszaváltotta az elzálogosított püspöki birtokokat, majd visszaállította a veszprémi káptalant, amelynek működését 1 Tanulmányom az 1687 és 1777 közé eső időszakra, tehát a hódoltság utáni első veszprémi püspök, Széchényi Pál kinevezésétől a püspöki szervezet, így a veszprémi egyházmegye átalakításáig terjedő korszakra fókuszál. 2 A hódoltsági egyházmegye állapotára lásd Pfeiffer (1947) 5-19., Molnár et al. (1975) 3-79., Körmendy (1987), Molnár (1998), Dénesi (2009a) 197-200. 103
