Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein

Siptár Dániel Pfeiffer János (1947), A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 10.) Podhradczky József (1859), Okmányos közlések, Magyar Történelmi Tár 6., 231-256. Tóth István György (1990), A magyarországi török építkezés forrásaihoz: a kanizsai vár házainak összeírása (1690), Zalai Múzeum 2., 221-230. Felhasznált irodalom Bállá Lőrinc (1997), Üj hazában, Fejezetek Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Korpavár, Magyarszentmiklós és Óbornak történetéből, Fűzvölgy. Barbarits Lajos (1929), Nagykanizsa, Budapest. (Magyar Városok Monográfiája) Bölcskey Ödön (1930), A ferencrendiek székesfehérvári Szent Imre temploma, Székesfehérvár. BrÜSZTLE, Josephus (1880), Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-ecclesiensis IV., Quinque-ecclesiis. Czupi Gyula, Kardos Ferenc (2006), Miklósfa története (1690-1849), in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia II., Nagykanizsa. 565-585. Dénesi Tamás (2006), Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egy­házmegyében, Budapest. (Doktori disszertáció, ELTE BTK, kézirat) Erdős Ferenc (2002), Mór története/ Geschichte von Moor, Mór. Fényi Ottó (1977), A székesfehérvári királyi bazilika és a kiváltságos prépostság utolsó száz éve (1688-1777-1800), in: A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében / Schematismus Jubiláns Almce Dioecesis Albaregalensis Anno Domini 1977., Ab erecta Sede Episcopali 200., Székesfehérvár. 53-57. Fitz Jenő, Császár László, Papp Imre (1966), Székesfehérvár, Budapest. Frey Jácint (1945), Ál kapucinusok Mórott 1695-1945., Budapest. Gőcze Rezső (2006), Palin és Korpavár története (1690-1849), in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia II., Nagykanizsa. 529-563. Halis István (1899), A ferencrend kanizsai zárdája, Tanulmány Kanizsa történetéből, Nagy­kanizsa. Hám József (1896), A róm. kath. főgymnasium története 1727-1895., in: Hám József [szerk.] A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló nagy-károlyi római katholikus főgymnasium millenniumi értesítője az 1895-96-ik tanévről, Nagykároly. 3-294. Hermann Egyed (19822): A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae 1.) Horváth György, Kostyál László ([1992]), Nagykanizsai alsóvárosi templom, h.n. [Nagy­kanizsa], é.n. Jenei Károly (1968), Székesfehérvár a török uralom megszűnése után, 1688-1690 között, Fejér Megyei Szemle, Honismereti tanulmányok 5., 173-191. Jenei Károly (1977), Mór a török kiűzésétől a szatmári békéig (1687-1711), in: Farkas Gábor [szerk.], Mór története, Mór. (Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez) 69-76. Kaposi Zoltán (2006), Kanizsa önkormányzatának működése a 18. században, in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia II, Nagykanizsa. 13-56. Karácsonyi János (1923-1924), Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig I—II, Budapest. Kardos Ferenc (2006), Bagola, Sánc és Fakos története (1690-1848), in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia II, Nagykanizsa. 587-600. Károly János (1896-1904), Fejér vármegye története I-V, Székesfehérvár. 98

Next

/
Thumbnails
Contents