Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein

Kolostoralapítás és szerzetesi lelkipásztorkodás ...

Károly János, Nyirák Sándor (1877), Emlékkönyv a székesfehérvári püspöki megye százados ünnepére 1877., Székesfehérvár.

Kéringer Mária (2006), Nagykanizsa egyházai 1690-1848., in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia 11., Nagykanizsa. 293-340.

Kisbán Emil (1938), A magyar pálosrend története I. (1225-1711), Budapest.

Koltai András (2002), Batthyány Ádám és könyvtára, Budapest-Szeged. (A Kárpát-medence kora újkori könyvárai IV.)

Kostyál László (2001), A barokk Zalában, in: Vándor László [főszerk.], Kostyál László [szerk.], Zala megye ezer éve, Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére, Zalaegerszeg. 133-141.

Kostyál László (2006), Nagykanizsa művelődéstörténete (1690-1849), in: Lendvai Anna, Rózsa Miklós [szerk.], Nagykanizsa, Városi monográfia II., Nagykanizsa. 341-369. Körmendy József (1995), Gr. Volkra Ottó Kér. János veszprémi püspök élete és munkássága 1665-1720., Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 16.)

Lukács, Ladislaus (1990), Catalogi Personarum et Officiorum Provincice Austrice Societatis Iesu

V. (1684-1699), Romas.

Lukács, Ladislaus (1993), Catalogi Personarum et Officiorum Provincia; Austrice Societatis Iesu

VI. (1700-1717), Roma;.

MacCulloch, Diarmaid (2004), Reformation, Europe’s House Divided 1490-1700., London, etc. Mátéffy J. Brúnó (1996), Karmelita rend története Magyarországon, Székesfehérvár.

Mohl Adolf (1909), Tata plébánia története, Győr.

Móra Magda, Arany Magyar Zsuzsa (1988), Másfél évszázados török uralom után Székes- fehérvár újra szabad, in: Sulyok János Ignác [szerk.] A székesfehérvári egyházmegye ünnepi névtára. 1038-1688-1988, Székesfehérvár. 45-61.

Nagy Béni (1905), A mariánus ferencesek II. József korában, Katholikus Szemle 19., V. 456475., VI. 563-585.

Németh Béla (1903), Szigetvár története, Pécs.

Németh László (1977), A katolikus egyházi élet megújulása Fejér megyében a török hódoltság után 1688-1777., in: A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében /Schematismus Jubiláns Almce Diaecesis Albaregalensis Anno Domini 1977., Ab erecta Sede Episcopali 200., Székesfehérvár. 10-37.

Neumajer Antal (2002) A nagykanizsai Felsővárosi „Jézus Szíve" Plébánia története, (Szak- dolgozat, Veszprémi Érseki és Hittudományi Főiskola, kézirat)

Névtár = [szerk. n.] (1977), A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében /Schematismus Jubiláns Almce Dicecesis Albaregalensis Anno Domini 1977., Ab erecta Sede Episcopali 200., Székesfehérvár.

Pauer, Joannes (1877), História Dioecesis Alba-Regalensis ab erecta sede episcopali 17771877., Albas-Regise.

Pehm József (1934), Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, Zalaegerszeg. (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.)

Pfeiffer János (1987), A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München.

(Dissertationes Hungáriáé ex História Ecclesia; 8.)

Polgár Iván (1939a), A székesfehérvári pálosok, Fejérmegyei Napló (február 15.) 4.

Polgár Iván (1939b), Hol laktak a pálosok Fehérvárott?, Fejérmegyei Napló (február 18.) 3. Polgár Iván (1939c), A jezsuiták első telke Fehérvárott, Fejérmegyei Napló (április 7.) 4.

Rózsa Miklós (1993a), Kanizsa mecsetből kialakított plébániatemploma 1690-1700 között, Nagykanizsa. (Nagykanizsai Honismereti Füzetek 6.)

99