Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Bevezető

Rövidítések Dep. urb. = Departamentum urbariale MHL = Magyar Helytartótanács levéltára MKA = Magyar Kamara Archívuma MKL = Magyar Kamara Levéltára OL = Magyar Országos Levéltár VÉL = Veszprémi Érseki Levéltár VeML = Veszprém Megyei Levéltár Vp. Vm. = Veszprém Vármegye A forrásközlés módja A kézirat 224 magyar, 14 latin és 32 német nyelvű forrást tartalmaz. Magyar és német nyelven is közöljük Németbarnag telepítési szerződését. A kötet teljes terjedelemben tartalmazza az úrbéri és telepítési szerződéseket, az urbáriumoknál viszont elhagytuk a terjedelmes bevezető és záró részeket. A forrásszövegek mondatokra és mellékmondatokra való tagolásánál a mai helyesírást követtük. A következő kérdésre adott választ gyakran az előző pontnál elkezdték, az ilyen töredék mondatokat egyesítettük. A forrásszövegeknél a szavak egybe- és különírása mai helyesírást követi. A mai helyesírástól eltérően egybeírt szavakat, különösen az z's szót különírtuk. A kötőjeles írásmódot csak ott tartottuk meg, ahol ma is kötőjelesen vagy egybeírjuk a szavakat. Kötőjeles írásmódot vezettünk be az -e, -é kérdőszócskánál, amelyet a forrásokban rendszerint egybeírtak a megelőző szóval, továbbá a szókettőzéseknél: ki-ki, egy-egy stb. esetében, amelyeket hol külön, hol egybeírtak a 18. században. A földrajzi neveket abban a formában közültük, ahogyan a forrásban olvasható, ha azonban a földrajzi névből képzett melléknév esetében értelemzavaró a különírás, akkor kötőjeles írásmódot alkalmaztunk (pl. borsos győri helyett borsos-győri) A magánhangzóknál az ékezeteket a mai helyesírás szerint alkalmaztuk, mert a forrásokban gyakran elhanyagolták az ékezeteket vagy csak hosszú ékezeteket használtak. Ha nem értelemzavaró, akkor megtartottuk a források z-ző, é-ző vagy o-zó írásmódját, ami valószínűleg a korabeli kiejtést tükrözi. Az y-t, ha i-t vagy j-t jelent, átírtuk, ugyanígy az i-t, ha j-t jelöl, a j-t, ha y-t jelöl. Ha egy szót kihagytunk vagy megváltoztattunk, akkor ezt többnyire a lábjegyzetekben rögzítettük. A tollhibákat megjegyzés nélkül javítottuk. A betűvel írt évszámokat számmal írtuk, a számmal írt hónapneveket betűvel. A hiányosan írt évszámokat kiegészítettük. A forrásokban használt rövidítéseket az m. p. (manu propria), az L. S. (locus sigilli) és az s. v. (sit venia verbo) kivételével a magyar, a latin és a