Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

PEJIN ATTILA: Egy zentai helytörténész család: a Dudások Egy kutatás tanulságai

EGY ZENTAI HELYTÖRTÉNÉSZ CSALÁD: A DUDÁSOK EGY KUTATÁS TANULSÁGAI zt, hogy miért és hogyan foglalkozunk családtörténettel, több tényező befolyásolhatja. Általában mindenki a saját háza táján kezd söprögetni, vagyis a saját gyökereit próbálja feltárni, hiszen származásunk fontos összetevője azonosságtudatunknak. S persze tudvalevő, hogy itt is megtaláljuk a sznobok népes táborát, akiknek egy-egy eminens ős felkutatásával valamilyen egyéb hátsó szándékaik is vannak. Hogy azután csak a főágakon maradunk, vagy netán eljutunk a haj szálgyökerekig, ez már érdeklődés és alkat kérdése. Mint ahogyan az is, hogy ezen a kezdetleges szinten szerzett tudásunkat, tapasztalatainkat megpróbáljuk-e bővíteni, hasznosítani, illetve, hogy saját famíliánkból kilépve, érdeklődünk-e majd mások iránt is. Jó kérdés, hogy amennyiben ezt megtesszük, mi választjuk ki a családot, amelynek történetét felgöngyölítenénk, avagy a család választ bennünket azáltal, hogy valamilyen formában már szerepel a köztudatban. Minden közösségben vannak ugyanis kiemelkedő személyek vagy családok, amelyek valamilyen módon mély nyomokat hagytak, kialakítva ezáltal magukról egy olyan képet, amely aztán továbbörökítődik, érdekes lenne viszont feltárni, hogy csupán a kollektív emlékezés egyszerű szereplőiről van szó, vagy olyan személyekről, akiknek múltbeli ténykedése máig ható vagy látható nyomokat hagyott, tapintható szellemi vagy materiális örökséget, s ezáltal a (hely)történeti tudat valós részeivé váltak. Persze családtörténetet kutathatunk / 'art pour l 'art alapon is, tudnillik feltárunk minden fellelhető apró részletet, egészen az intimitásig, kielégítve ezzel mindenféle saját és közösségi-olvasói kíváncsiságot, kívánatos lenne azonban ennél jóval többet tenni, vagyis minél mélyebben feltárni a közösség és a vizsgált család egymásra gyakorolt kölcsönhatását, sőt mikroszintű kutatásaink eredményei talán egyéb módon, esetleg tágabb kontextusban is hasznosíthatók. Lehetnek aztán egészen képtelen esetek is, amikor az ilyen származáskutatás egészen elfajul, és háromkötetes, mondjuk, 2200 oldalnyi könyv születik belőle. Itt természetesen a Péterrévéről elszármazó Gyetvai Péter munkásságára