Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
STRESNÁK GÁBOR:A szlovákiai levéltárak családtörténeti forrásai Különös tekintettel a nemesség kutatás lehetőségeire
bukásának idején felhagytak. Érdekességként idézzük Sámuel S túrnak a Trencsén-megyei Nemesváralja (szlovák nevén Zemianské Podhradie) ágoston evangélikus lelkészének a magyarnak, mint hivatalos nyelvnek eltörlése kapcsán a helyi halotti anyakönyvbe 1849. augusztus-szeptember fordulóján történt feljegyzését, amelynek szabad magyar fordítása a következőképpen hangozhatna: „Ezennel a magyar nyelv diplomatikájának vége szakadott! Következzék tehát azon egyenlőség, amely az 1849. március 4-ei alkotmányból, valamint az ezt követő, s a nemzetnek közzétett császári kiáltványból fakadóit. Dicsőség illesse mindezen dolgokért 1. Ferenc Jóska ő császári Felségét! 23 Az egyházi anyakönyveknek, mint 1895-ig közhitelű dokumentumoknak az államosítása Csehszlovákiában az 1949. évi 268 tc. 27.§-a alapján ment végbe. Begyűjtésüket a helyi nemzeti bizottságok végezték, tőlük kerültek még az 1950-es években az akkori kerületinek (később államinak, területinek, majd ismét államinak) nevezett levéltárak kezelésébe. Egyházi anyakönyvek gyűjteményei manapság a Pozsonyi-, Nyitrai- (Nyitraivánkai), Biccsei-, Besztercebányai-, Eperjesi-, Lőcsei-, Kassai Állami Levéltárakban találhatók. Ide kell még sorolnunk Pozsony (Bratislava) városi levéltárát is az ott található anyakönyvekkel. A felsorolt levéltárak megközelítőleg 10.000 kötet felekezeti anyakönyvet őriznek. Ebből például a Pozsonyi Állami Levéltárban 2.633 kötet található. KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK: NEMESI ÖSSZEÍRÁSOK, VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK A történelmi vármegyék levéltári fondjainak használható összeírásait a Pozsonyi Állami Levéltárban található Pozsony vármegye fennmaradt levéltári anyaga alapján mutatom be. Ez a 13-14. század fordulóján a királyi vármegyerendszerből fokozatosan kialakuló nemesi autonóm közigazgatási hatóság területileg magába foglalta a 14. századig működő Pozsony, Stomfa, Sempte, Galgóc várispánságokat és a Szolgagyőri megye egy részét. Területének kevés kivételtől eltekintve az Osztrák-Magyar Monarchia megszűntéig nem sokat változott, sőt formailag túlélve azt - közigazgatási provizóriumként - egészen az 1923-tól bevezetett szlovákiai megyerendszerig működött. Ennek eredményeként levéltári fondja kb. 600 iratfolyómétert tesz ki. Középkori anyagából kevés maradt fenn, köszönhetően két óriási tűzvésznek (1800, 1835) és a levéltár 18. század végéig tartó gyakori költöztetésének. 23 ,, Tímto sa koncí diplomatika madarskej recil Nastupuje rovnoprávnost zalozená víc na Ústave od 4-ho brezna r. 1849- ho vidanej, jako aj na Královskom Manifeste neskorej potom národom vihlásenom. Zaco Sláva Jeho Jasnosti Cisárovi Franovi Josefovi Prvému! " ÁL Pozsony, Egyházi anyakönyvek gyűjteménye, Nemesváralja: ág. evangélikus gyülekezet, vonatkozó anyakönyv: 1849. szeptember / október.
