Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
STRESNÁK GÁBOR:A szlovákiai levéltárak családtörténeti forrásai Különös tekintettel a nemesség kutatás lehetőségeire
Jegyzőkönyvei az 1579-es évtől, iratanyaga 1665-től szolgál adatokkal. Ezek között számos különféle összeírás található. 24 NEMESI ÖSSZEÍRÁSOK Insurrekciós összeírások a hadköteles nemesek név szerinti összeírását tartalmazzák, illetve a katonakiállítás kötelességének a megváltásáért fizetett pénzösszeget. A megyei levéltárban az 1741-1813 közötti időszakból maradtak fenn. Taksafelvételi összeírások 1595-től a kurialisták, armalisták által a vármegye fenntartására, működtetésére fizetett „nemesi adó" nyilvántartására szolgáltak 1595-től. Invesztigációs (nemesi származást vizsgáló) iratok és jegyzőkönyvek. Nemesi származások felülvizsgálata különösen III. Károly és Mária Terézia uralkodásának idején váltak gyakorivá. Általában a Magyar Királyi Helytartótanács utasítására fogtak hozzá a vármegyék szervei. A helyi vizsgálatokat: tanúk kihallgatását, oklevelek vizsgálatát a szolgabírók és esküdteik végezték, a bemutatott bizony ságlevelek, és a tanúvallomások alapján a vármegye ügyésze mondta ki a végső szót. A gyakori ellenőrzések a csalások, hamisítások a nemesi státus jogával való visszaéléseket voltak hivatottak kiszűrni. Nemesi iratok (acta nobilitaria). A vármegye területéről elszármazottak, hogy származásukat és kiváltságaikat más vármegyék területén is bizonyítani tudják és élvezhessék, illetve nemességüket más vármegyében is kihirdethessék, nemesi bizonyítvány kiadatása végett kérvénnyel folyamodtak az egyes vármegyékhez. Az ügyintézés folyamán bizonyítaniuk kellett a honos megyéből való származásukat - bizonyságlevelekkel, birtokadománylevelekkel, címeres levelekkel vagy más hasonló jellegű oklevelekkel. Kérésükre a vármegye vizsgálatot indított egyrészt saját levéltárában kutatva a kérvényező ősei után, másrészt a származási helyszínen keresve fel tanúkat. 25 A tárgyalt anyag jellegénél fogva számos mellékletet tartalmaz, főleg átirat, másolat képében. Ezek közül kétségtelenül a legértékesebbek a címeres nemeslevelek másolatai, amelyek címerleírásai alapján a családi címerek rekonstruálhatók. A nemesi iratok Pozsony vármegye fondjában a 15. századtól kezdve a 20. századig 24 Pozsonyi Állami Levéltár I. 1959: 25-28. 25 A tanúvallomások rendkívül érdekes és értékes információkat tartalmaznak. Például a Lelkes család nemesi iratainak ilyen jellegű mellékleteiből (1768-as tanúvallomásokból) kitűnik, hogy bizonyos Lelkes Benedek „(...) Diós - Patonyban lakott, magos sovány barna képű ember volt, s ugyan az vette lakását Diós Patonybul Nagy - Szarvára (...) ". Más esetben, hogy bizonyos Lelkes Péter „...már a kurucz háború elején magát Pálczával támogatván úgy járt, őregh ősz Ember volt, s mint egy 90. Esztendős korában halálozott megh is Boronás nevű szigetben.../Diós - Patonyi határban lévőben /,., az holy az Ellenségh előtt el rejteztek, az holy ell is temettetett... ". ÁL Pozsony, Pozsony vármegye levéltára, Nemesi iratok: Lelkes család.
