Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban

az évben augusztus 5-én újabb falvakban (Tissina, Terchova) szerzett zálogjogot és ekkor szerezte meg a Szécsy családtól a teplicei kúriáját is, ahol később a családjával élt. Wesselényi László 1668. május 2-án kelt végrendeletében 600 Ft értékben két jobbágyot hagyományozott rá,

258 majd 1669-ben Tissina falu is teljes egészében az övé lett. A birtokbaiktatás királyi megerősítése mégis váratott magára, mivel a nemessé nyilvánításról szóló bizonyságlevél kiadását a Kincstár és a Helytartótanács néhány „magánember ellentmondása és tiltakozása miatt" 1672-ig elutasította.

259 Ennek hiányában Trencsén vármegye nemesei nem fogadták el őt nemesnek és rosszhiszemű támadások érték. A támadások ellen több császári levél, illetve kancelláriai fogalmazvány készült Sztrányay György védelmében 1672-1673-ban.

260 Feltehetően 1672 elején nősült meg. Felesége Spácay Zsuzsanna, aki a kancellárián nagy befolyással rendelkező nemesi családból származott. A Magyar Kancelláriai adományozások iktatókönyvébe csak 1672. október 27-én került a Bécsben kelt császári levél, amely végre megerősítette birtokba iktatását, és rögzítette a tényt, hogy az annalist és az oltalomlevelet megkapta.

261 A birtokadományt azonban nem tudta ténylegesen birtokba venni egyrészt a török hadsereg előretörése és az azt követő háborús időszak miatt, másrészt egyes nemesek tiltakozása miatt. Egyik ellenfele Illésházy György főispán volt, mert 1673. május 13-i leiratában I. Lipót király a trencséni megyegyűlés urait, Illésházy Györgyöt és környezetét a törvény kijátszásával és Sztrányay György elleni felbujtással vádolta meg, mivel akadályozzák igazi érdemei ellenére a nemesek közé való befogadását. Utasítja őket, hogy vegyék védelmébe, amíg a nemességéről szóló megerősítést kezéhez nem veszi.

262 A vármegye nemesei ennek ellenére befogadták Sztrányay Györgyöt sorukba. 1674. május 21-én Jeszenszky Mihály vádolta meg a megyei törvényszék előtt tiltott szavak használata és szidalmazás miatt, majd Ghillány Illés indított per ellene az 1676. június 2-i törvényszéki ülésen gyalázkodás miatt. A vád mindkét esetben igaznak bizonyult és jelentős pénzbírságra ítélték.

263 1676. november 13-án a vármegye közgyűlésén újabb panasz fogalmazódott meg ellene. Miután Tepliczén zálogjoggal megszerezte a Széchy család kúriáját, 258 MOL P 108. Rep. 28. Fasc. B. Nr. 107 et NB. Wesselényi László végrendelete. Teplice, 1668. május 2. 259 MOL A 42. Nr. 416. Leirat Sztrányay György nemesi bizonyságlevelének kiadatása ügyében. 1672. 260 BICCSEI ÁLLAMI LEVÉLTÁR, /. Lipót császár levele Sztrányay György védelmében a Trencsén megyei urakkal szemben. Laxenburg vára 1673. május 13. 261 MOL E 227 Libri Donationum XI. kötet 221. p. I. Lipót császár levele a birtokadományozás megerősítéséről. Bécs, 1672. október 27. 262 BICCSEI ÁLLAMI LEVÉLTÁR, /. Lipót császár levele Sztrányay György védelmében a Trencsén megyei urakkal szemben. Laxenburg vára 1673. május 13. 263 MOL Filmtár, Trencsén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1656—1676. (43085. doboz)