Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban
Wesselényi László és felesége azzal gyanúsították, hogy Széchy Mária ékszereit Murány várából ellopta, ezért kellett onnan távoznia 264 . A vádat antedatált irattal akarták igazolni, így a közgyűlés nem is fogadta be a panaszt. A vádak és támadások ellenére Sztrányay György tovább gyarapítja vagyonát. 1677-ben újra záloghitelezéssel szerez birtokokat a sztrecsnói váruradalom nádori részéből (Pázsit, Terchova, Teplice, Vadicsó falvakban) és ekkor szerzi meg zsolnai házát is, valamint második kúriáját Teplicén 265 , ahol feleségével, Spáczay Zsuzsannával laktak. Itt született gyermekeik többsége is. Az anyakönyvek tanúsága szerint „nemzetes úr "-nak szólították. Családi kapcsolataik megmaradtak a hasonló társadalmi helyzetű családok tagjai között. Sztrányay György keresztapa volt 1687-ben az Apponyi családnál, míg az ő gyermekeinek keresztszüleiként Kosztka István teplicei plébános, Permay Miklósné Klobusiczky Zsuzsanna és egy gazdagabb budatini nemes Szunyogh Gáspár felesége, Új falusi Zsuzsanna szerepelt. 266 1678 szeptemberében, amikor Thököly Imre Trencsén vámegyéhez közeledett, ő is menekülésre kényszerült. Biztos helyet keresett magának és családjának, amelyet meg is talált idős Labsánszky János helytartótanácsi titkár segítségével Óvárban. A vár akkor Pongrácz Ferenc és Labsánszky János felesége, Pongrácz Julianna közös tulajdona volt. Hamarosan itt is konfliktus támadt körülötte. Pongrácz Ferenc távollétében a vár életének irányítását vette kezébe. Az őrséget megerősítette, a zsindelyt félve a felgyújtástól- leszedette. Pongrácz Ferenc hazaékezve úgy felbőszült a történteken, hogy szeptember 26-án hajnalban elfogatta és bilincsbe verve a várbörtönbe záratta. Ennek viszont súlyos következményei lettek. A nemesi szabadságjogok megsértése miatt már másnap tiltakozott Kostka István nyitrai kanonok és Szúnyogh Gáspár. A következményektől megijedve még aznap kötelezvényt íratott alá Pongrácz Ferenc, amelyben a károkért 1800 tallér, a per elkerüléséért 1000 arany kifizetését vállalta (kényszerrel) Sztrányay György. Mivel azonban az összeget kézpénzben nem tudta kifizetni, ezért ékszerekben törlesztett 943 tallért, míg a hiányzó rész fejében hét, egész telkes litssi jobbágyát kötötte le. Az ügy mindezzel nem zárult le. Kiszabadulása után 1678. október 4-én már tiltakozó leveleket írt. Elérte, hogy a Pozsonyi Kamara a túróci konvent által felszólítsa Pongráczot az erőszakkal kicsikart kötelezvény és ékszerek visszaadására. Pongrácz próbált kitérni a követelés elől, szorult helyzetét érezve arra kényszerült, hogy 1679. április 5-én maga és felesége Dessewffy Anna birtokait felossza gyermekei között, hogy a végrehajtási parancsot kivédje. ZÁVODSZKY 1912. MOL P 108. Rep. 28. Fasc. B. Nr. 140. Teplicei anyakönyvek ZÁVODSZKY 1912.
