Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban
apjától örökölt vagyonát. 249 Ö maga urbáriumot készített 250 , vagy a nádori ítélőmester számára végzett különböző megbízatásokat. 251 Ebben az időben az uradalom birtokosa Wesselényi Ferenc nádor volt, majd halála után fia László, 1697-től pedig Eszterházy Pál nádor. Lehetséges, hogy Szécsy Mária famulusaként került Wesselényi környezetébe. 252 Wesselényi Ferenc nádort valószínűleg katonai szolgálatokkal támogatta (többek között 1664-ös török elleni lévai ütközetben), aki ezért unokaöccse, Balassa Ádám famulusaként nemessé, hűbéresévé tette. 1665. február 11-én Lipche várában kelt levél alapján, Wesselényi nádor ajánlására, királyi adományként Balassa Ádámmal közös birtokot kap Nógrádban (Tepkepusztán) és Csongrádban (Sápegyházán). 253 A Nógrád valamint Heves megye határán elhelyezkedő két Tepke puszta (elnevezései a két gazdára utalnak) ma Pásztó község határában található és a termelőszövetkezet két tanyáját alkotja. 254 Sápegyháza (Sábegiháza) Csongrád vára alatt, a Tisza bal partján a Kurca és a Kontra ér által határolt területen fekszik. Jelenleg Sáp néven Szegvárral alkot közigazgatási egységet, a város 255 része. A birtokbaiktatás mégsem mehetett zökkenőmentesen, mert többen benyújtották tiltakozásukat. A garamszentbenedeki konvent I. Lipót utasítására 1665. március 4-ére hívta össze a Nógrád megyei Tepkepuszta szomszédait Fülekre, hogy előadhassák tiltakozásukat a birtok azon területeire, amelyre valamely okból jogot formálhattak. Az erről szóló jegyzőkönyvet 1665. június 1-én a konvent jegyzője küldte el a kancelláriára, amelyben megerősítették Sztrányay Györgyöt és Balassa Ádámot birtokaiban. Ettől kezdve ősünk pénzzel is támogatta a nádort, melynek fejében újabb zálogbirtokokat szerzett, többek között Litisse falu fele részét 1666-ban. 256 1667. március 23-án meghalt Wesselényi Ferenc nádor, aki legfőbb támogatója volt Györgynek, birtokügyeinek előterjesztője és pártfogója. Apja halála után, fia Wesselényi László már több esetben vitatta szerzett jogait. O az, aki 1677. május 6-án a Wesselényi Ferenctől és Szécsy Máriától szerzett zálogjogát Sztrecsnó várára és tartozékaira megerősítette. 257 Még ugyan ebben 249 MOL Eszterházy család levéltára P 108 Rep. 28. Fase. B. Nr. 136. A sztrecsényi uradalom zálogbirtokosainak összeírása. Zsolna város, Zavodje falu és még több helység birtokosainak összeírása 1697-ben, Nr. 140. A sztrecsényi záloghitelezők követelései 3 osztályba sorolva. 1697. 250 MOL P 108 Rep. 28. Fasc. C. Nr. 224. Csácza (Cadca) Trencsén megyei helység urbáriuma 1690. 251 MOL Pl 894 14. cs. Sztrányay Ferenc levele Orbánpál nádori ítélőmesternek. Teplice, 1696. március 3. 252 MOL P 702. Sztrányay György levele gr. Rimaszétshi Anna Mária asszonynak. Polonka, 1669. március 24. (6. doboz) 253 KRAUSZ 1800. FÉNYES 1851. 254 Pásztó város az 1670-es években. 1991. 255 KRAUSZ 1800. 256 MOL P 108. Rep. 28. Fasc. B. Nr. 140. 257 MOL P 108. Rep. 28. Fasc. B. Nr. 140.