Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban

Tagjai vagyunk a Radix családkutató csoportnak, mely egy honlapot üzemeltet és különböző adatbázisokkal rendelkezik. Ma már a kutatótársak is találnak nekünk régen keresett adatokat. Tehát a kollektív „bölcsesség" is segít minket és mi is segítünk másokat. Minden levéltárban találunk olyan segítőt, aki tanácsaival sokat segít nekünk. Hálás köszönet érte. Munkánk folyamán elkészítettük a legközelebbi családi ágak, anyánk, nagyanyánk, nagyapánk családtörténetét is. Ma már a menyeink családtörténetén dolgozunk. Ebben a munkában nem lehet megállni... Újabban már honlapjainkon is láthatók munkánk eredményei. Az érdeklődés és a családok szlovák illetve magyar ágai igénylik a többnyelvű változatot, hát igyekszünk azt is megvalósítani. Ajánlom figyelmükbe honlapunkat, ahonnan az összes családi krónika elérhető, www.csaladtag.extra.hu . RÉSZLET A SZTRÁNYAY-CSALÁD ALBUMÁBÓL SZTÁNYAY GYÖRGY 1640-1696 A mellékelt életrajz arra példa, hogyan formálódik ki egy élet története a kutatás folyamán. Kezdetben erről a Sztrányay Györgyről csak annyit tudtunk, hogy valamikor a 17. században élt és nemes volt. Ehhez képest, ma már ismerjük megnemesítése körüli problémáit, vagyonszerzését, tevékenységét, családját, végrendeletét stb. Mindezt a szlovák és magyar levéltárak dokumentumaira támaszkodva állítottuk össze 25 év alatt. Talán inspirálhat másokat is. SZTRÁNYAY GYÖRGY nemzetes úr 1640-ben született és 56 éves korában halt meg Vágteplicén. Valószínűleg 1672-ben házasodott meg, elvette Spáczay Zsuzsannát. Hat gyermekéről tudunk: Ferenc 1763-ban, Zsuzsanna és Magdaléna (ikrek) 1674-ben, Pál 1675-ben, Klára 1676-ban és György 1677ben született. Sztrányay György a sztrecsnói váruradalom területén lakott, amely évszázadok óta a Kassára vezető út egyik vámszedő helye volt. Az uradalomban több település a zsolnai német jog alapján szerveződött. A Sztrányayak feltehetőleg falubírói (richtári), illetve uradalmi, gazdatiszti tevékenységet folytattak, így a család több generáción keresztül az abban szerzett jártassággal biztosította vagyonosodását. Ez a jól jövedelmező foglalkozás tette lehetővé ősünk számára is, hogy 1666-tól 1677-ig gyarapítsa