Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban
címerleírás alapján elkészítette rézből a mappa elejére a címert is. Szép ajándék lett minden családtagnak, kinek a bőr, kinek az egyszerű változat, melyet 1993ban készítettünk el. Arról, hogy hogyan játszott szerepet a véletlen, vagy az intuíció a kutatásainkban, az egyes fejezetek ismertetése közben teszek említést. A CÍMER Sztrányay Györgynek, akit 1672-ben I. Lipót császár nemesített meg Wesselényi Ferenc nádor ajánlására, több címerábrázolását ismerjük. Megtaláltuk Siebmachernél a címerrajzot, a címer leírása alapján meg is festettem, ötvössel kidomboríttattuk, de megtaláltuk az OSZK kézirattárában is egy 19. század végi nagyon szép, címerfestő által festett formában is. [Illusztrációk 10.] A CSALÁDTÖRTÉNET Miklós unokaöcsém, aki történelmi érdeklődésű jogász ember, megkísérelte a történelmi kort és környezetet összefoglalni, amiben ős Györgyünk élhetett. Megállapítottuk, hogy a család a Felvidéken, a sztrecsnói váruradalom területén élt és az uradalom gazdasági ügyeiben tevékenykedett. Az uradalom központjában Sztrecsnó vár állt. Középkori pompájában impozáns védővár lehetet, amely a Vág felett őrködött. A vártól körülbelül 10 km-re található Sztranyava falu, amelyhez nem tisztázott a kapcsolatunk, de bizonyosan volt, mert ott találtak a bíró házában egy Sztrányai György védelmében írt Lipót levelet. Az első ismert lakhelyek is az uradalom területén találhatók, így Vágteplice, Rajec, Tarno és innen származhatott el a magyarországi ág is, amellyel Felsődobszán találkozhatunk először. A CSALÁDFÁK Ma a Sztrányay család 5 családfáját ismerjük. A 0. családfa a fent említett nemes Sztrányay György családfája, az I. rajeci, II. rajeci, III. tarnói és a IV. magyarországi. Családtagjait a 18. század közepétől ismerjük, de az ágakat összekapcsolni nem tudjuk. Előbb rajzolt, majd Nagy Iván féle, gépelt ábrázolást alkalmaztuk. Később rajzolt és animált képpel ábrázoltuk. [Illusztrációk 17.]
