Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

SZTRÁNYAI GYÖRGY: Csúcsok és mélypontok az amatőr családkutatásban

A 0. számú animált családfa ős Sztrányay György családfája. Ismerjük Ferenc fiát, aki budatini kapitány volt és Szunyogh Gáspár famulusa. Zsuzsanna lányát, aki ifj.Pongrácz Ferencz második felesége lett és a nedeci kastélyban lakott. Magdaléna lánya clarissza apáca volt Nagyszombatban. György fiáról nem sokat tudunk, de lányait ismerjük. Mária, Dubniczky József felesége lett és Rakolubon majd Vágújhelyen élt. Julianna pedig Majthényi György feleségeként Lellére került. Megözvegyülve Lengyel Gáspár feleségeként Lengyeltótiba került, és ott is halt meg. Érdekességként megemlítjük, hogy Zsuzsanna unokája Pongrácz Rudolf, Szidónia unokatestvérét vette nőül. Ez lehet a magyarázata annak, hogy első gyermekük István szellemileg zavart volt. O adta Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című regényének bolond grófja alakját. Ma már számítógépes program rajzolja a fáinkat. Sajnos a több méter hosszú fát nem tudjuk megmutatni, és még nem tudjuk a nagy nyomtatókra juttatni, tehát A4-es lapokból ragasztgatjuk össze. A CSALÁDTAGOK Minden ismert családtagnak életrajzot írunk, és képekkel színesítjük. Ez kezdetben lehet, hogy csak az anyakönyvi adatokat tartalmazza, de lehet, hogy apró információkkal folyamatosan gazdagodhat. Az élőkről már bővebb életrajzzal, néha önéletrajzzal rendelkezünk. A TALÁLKOZÁSOK, EMLÉKEZÉSEK Rendszeressé tettük a György napi családi találkozásokat, melyek hol Magyarországon, hol Szlovákiában szerveződnek. Itt számolunk be az előző évi kutatási eredményekről a családnak. A családi találkozókat egy idő múlva már nem éttermekben rendeztük, hanem a család által érintett helyszíneken. Néhány példát említek arra, hogy amikor már úgy éreztük, van némi módszerünk a kutatásban, hogyan segített minket mégis a véletlen. Az említett György megnemesítésekor birtokadományban részesült. Az egyik birtok Tepke puszta volt Pásztó mellett. A másik adomány Sápegyházán, mindkettő az adományozás idejében török hódoltsági területen. Nem találtuk sehol. Itt jött a véletlen. Miklós öcsénk egy antikvárium kirakatában látott egy könyvet: Knauz Nándor: A Garam megyei apátság birtokviszonyai 1000-1600 című munkáját. Mivel a birtokba iktatást ez az apátság végezte, megvette a