Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből

s a Pápai uradalom akkori birtokosa által és pedig a nép közt fenálló vélemény szerint, Nagy-Ganna a Stejer részekről, Kis Ganna Bajorországból. E véleményt erősitti, hogy most is maga a népség a Nagy Gannaiakat „Krobat" a Kis Gannaiakat Sváb névvel illeti." Emellett felsorolja a jellegzetesen horvát neveket, mint a „Csernelávits, Vidits, Nákovits, Leszkovits, Páulits s.a.t."

206 Az 1768-as urbáriumok szerint mindkét településen a contractus szerint (1748. illetve 1752. évi) élnek a szabadmenetelű hospesek, akik három illetve négy évi mentesség után egész telkenként 10 forintot, culinariát 2 forintot és 20 dénár konyhapénzt adnak, 1 öl fát visznek Pápára, és hosszú fuvart adnak a Balatonhoz és Pozsonyba a „marhás gazdák". A két nagygannai malom bevételének a harmada, valamint a kocsma negyedévig a falué. 7 Valamennyi telepített községben az Esterházyak három nyomásra osztják a jobbágytelket és előírják, hogy ebben a korszerűbb formában műveljék a falu határát az új lakosok. Ebben az időben amúgy hazánkban még a kétnyomásos gazdálkodás az uralkodó.

208 Az összeírások (Kisganna: 1768, 1771, Nagyganna: 1756, 1757, 1771. évi, s egy évszám nélküli, ami 1768. körűire helyezhető) jól mutatják a megtelepedést követő időszak jelentős mozgását. Egyes tanulmányok családrekonstrukciós vizsgálatai szerint a telepítéstől a jobbágyfelszabadításig a német községekben az ott maradók aránya alig 20 %, míg a magyar településeken ez megközelítheti a 80 %-ot is.

209 Ennek oka a földesúri terhek fokozódása mellett az egyre szervezettebbé váló telepítések, valamint az olyan újabb és kecsegtetőbb ajánlatok is lehettek, mint például II. Katalin Volga-vidéki telepítése az 1770-es évektől, vagy a Bánság benépesítése az 1780-as években. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az új telepeseknek még semmilyen kötődése sem alakult ki az adott környezethez, így - főleg ha a gazdasági feltételek is kedvezőbbek voltak - lényegesen mobilisabbak voltak az őslakosoknál. Fügedi Erik megállapítása szerint ebben az időszakban a földrajzi mobilitás a teljes lakosság 4%-át tartotta mozgásban évenként.

210 Ennek pontos gannai vonatkozásához a későbbiek során szükséges lesz a veszprémi püspökség területén a 18. század második felében végzett lélekösszeírások (consriptio animarum és stamm animarum) vizsgálata is. Ganna esetében - bár az anyakönyvek részletes vizsgálata csak az 1791-ig tartó időszakot öleli át - szintén érzékelhetjük ezt a mobilitást, bár korántsem a fentebb említett jelentős mértékben. A vezetéknevek vizsgálatakor mind Nagyganna (1756, 1771, 1790,) mind Kisganna (1768, 1771, 1790) esetében mellékelem a kitelepítést megelőző állapotot tükröző 1946-os névanyagot, így megfigyelhetjük, hogy mely családok mikor jelentek meg a településeken. 1 OSZK FM 1/3814 A 72. tekercs, Pesty Frigyes helynévgyüjtési anyaga (301-304. cs.) ILA-KOVACSICS 1964. 276. FATUSKA 1996. 127. FATUSKA 1996. 128. 'FÜGEDI 1980. 225.