Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ: Névtani hozzájárulás a családkutatáshoz Családtörténeti vizsgálatok a nyelvtudomány szemszögéből
térképlapjainak tanúsága szerint Németországban (sok történelmi, társadalmi, nyelvi jellegzetességnek köszönhetően) a mai napig meglepő épségben maradtak fenn a középkori családnév-területek. 188 Az alábbi térkép a bamag-vöröstói kutatópontokon gyakori Amrein családnév mai németországi előfordulását mutatja, a legnagyobb gyakorisággal jelölt terület megegyezik a vöröstói telepítési szerződésben említett származási hellyel. 189 [Lásd: Illusztrációk 8.] Ugyanakkor a német nyelvterületen megkezdett családkutatás is folytatható Magyarországon: a kutatópontjainkon gyakori Steierlein családnév esetében nem készült atlaszlap, mert ennek a családnévnek az összefüggő nyelvterületen (a telefon-előfizetések alapján) egyetlen viselője van, miközben (magyarországi környezetben alakult két variánsa) a Balaton-felvidéken 33 előfordulással szerepel, amelyek alapján a név magyarországi térképlapja a következőképpen készíthető el: [Lásd: Illusztrációk 9.] A Steierlein családnév sorsa tehát bizonyítja a nyelvszigetnek (a nyelvjáráskutatásban sokszor hangsúlyozott) konzerváló erejét. ÖSSZEFOGLALÁS NÉVINTEGRÁCIÓ - NÉVASSZIMILÁCIÓ -NÉWÁLTOZ(TAT)ÁS A barnagi és vöröstói német családnévanyag mintegy fele őrizte meg a 20. századig eredeti alakját (is). A legkülönbözőbb írásmódú és kiejtésű nevek változatlansága minden bizonnyal a standard német nyelv iskolai és egyházi jelenlétének, illetve az anyakönyvező papok német nyelvismeretének is köszönhető. A német családnevek nagy része azonban a két évszázados magyarországi jelenléte során kisebb-nagyobb mértékben igazodott a többségi magyar nyelvi környezethez, annak fonémaállományához és helyesírásához. A nevek írásmódjának változása a legtöbb esetben a magyar írásrendszer hatását tükrözi, a nevek írott alakjában bekövetkezett változások az eredeti vagy ahhoz közeli kiejtés megőrzését szolgálják, s ezért az integrációs folyamatok természetes kísérőjelenségei. Aki tehát betelepült családok történetét kutatja, annak minden esetben számolnia kell az idegen (nem magyar) etimonú családnevek kisebb-nagyobb módosulásaival, amelyek az akkulturációs, integrációs folyamatok velejárói. A nyelvi változások természetesen sohasem következnek be törvényszerűen, de a Forrás: http://www.igl.uni-mainz.de/forschung/namenforschung/dt-familiermamen MOL P 707 Fasc. 70. A. nr. 1. Czipff Sebestyén és házanépe telepítő levele. 1714.
