Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai
Szilágyi Mihály tolnai 149 és Hemer János 17. századi erdélyi pereket közlő munkája. 150 1997-től folyamatosan jelenik meg a perfeltáró munkacsoport eredményeit közzé tevő kiadványfolyam Pócs Éva sorozatszerkesztésében. Ennek első két kötetét Bessenyei József állította össze saját és a munkacsoport tagjainak gyűjtéseit összegezve. A közzétett iratok zöme tanúvallatási jegyzőkönyv. A megvádolt személyek saját vallomásait tartalmazó szövegre ezekben a kötetekben is kevés példa akad, mivel a levéltári selejtezés főként ezeket az iratokat érintette. A bíróság nyelvét rögzítő vád- és védőbeszédek ugyancsak ritkábban maradtak fenn, míg a vádiratok és az ítéletszövegek gyakrabban. Ez utóbbi talán azért is, mivel ezeket külön is rögzítették, jegyzőkönyvezték. A köteteket részletes helynévmutató zárja, amelyben az 1913-as helynévalakok, a mai helynevek és a szövegben talált egykori helynevek alapján lehet keresni. Minden perbeli névalakról és az idegen nyelvi alakokról mutató készült. Az első kötet az 1913-as közigazgatási határok mentén csomókba rendezve, azon belül időrendben és bíróságonként elkülönítve Árva, Abaúj-Torna, Bars, Bihar, Borsod, Csík, Csongrád, Gömör, Hajdú, Hont, Jász-Nagykun-Szolnok megyék peres iratait tartalmazza. 151 A második kötet Kis-Küküllő, Kolozs, Komárom, Maros-Torda (ezen belül Marosszék és Marosvásárhely), Nagy-Küküllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy és Szabolcs vármegyék iratait teszi közzé. 152 A harmadik kötetet, mivel zömmel erdélyi levéltárak dokumentumait közöltük benne, Kiss András kolozsvári és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárosok szerkesztésében jelent meg. Ebben Szatmár, Szilágy, SzolnokDoboka, Torda-Aranyos (ezen belül Aranyosszék), Udvarhely (ezen belül Udvarhely szék) peres iratait tartalmazza. 153 A negyedik kötet Tóth G. Péter szerkesztésében a Máramaros, Trencsén, Turóc, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén megyék eddig nem publikált szövegeit tette közzé. 154 Önálló sorozatba rendezve jelent meg a szabad királyi városok boszorkánypereit közzé tevő forráskiadvány, melynek első kötete Nagybánya város iratait tartalmazza Balogh Béla főlevéltáros gyűjtőmunkájának eredményeként. A kötet teljes szövege a város levéltárából került elő, és mint ilyen, az egykori szabad királyi bányaváros 17. és 18. századi boszorkánypereit és boszorkánysággal rágalmazott személyeinek becsületsértési peranyagát tartalmazza. A forrásokban előforduló vádlók, vádlottak vagy egyszerű tanúk többsége a városfalak belső peremén és a külvárosokban megtelepült 149 SZILÁGYI 1987,437-513. 150 HERNER 1988. 151 BESSENYEI 1997. 152 BESSENYEI 2000. 153 KISS-PÁL-ANTAL 2002. 154 TÓTH G. 2005.
