Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai

A MAGYARORSZÁGI ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK BOSZORKÁNYÉS VARÁZSLÓPEREINEK SZÁMA (1526-1790) Alsó- Stájer- Horvát Királyi Hódoltság Partium Erdélyi Ausztria ország Királyság Magyarország Fejedelemség 1521-1560 1561-1570 1571-1580 1581-1590 1591-1600 1601-1610 1611-1620 1621-1630 1631-1640 1641-1650 1651-1660 1661-1670 1671-1680 1681-1690 1691-1700 1701-1710 1711-1720 1721-1730 1731-1740 1741-1750 1751-1760 1761-1770 1771-1780 1781-1790 3 3 12 5 9 1 1 27 13 3 3 1 3 8 2 7 2 9 12 5 9 7 2 9 1 1 24 23 43 24 16 7 7 2 4 2 14 4 2 12 1 1 7 10 14 25 27 28 22 27 18 30 20 54 65 42 59 21 14 1 1 1 4 4 10 10 15 20 60 86 60 84 87 29 12 5 1 3 2 3 7 1 1 3 1 9 7 15 30 33 86 80 53 64 43 19 2 3 6 5 1 1 17 22 43 45 41 44 20 35 76 82 67 35 10 5 Forrás: VALENTINITSCH 1986, 1990; TÓTHG. 2000. Úgy tűnik Magyarország esetén is érvényesült az az Alfred Soman által leírt tétel, hogy az „elhúzódó boszorkányüldözések minden barométernél pontosabban mérték az állam gyengeségét. "

J33 Vagyis, annak ellenére, hogy a központi hatalom részéről folyamatos és állandó volt az igény egy korszerűbb jogi eljárás illetve bírósági intézményhálózat megteremtésére, időszakosan olyan akadályokba ütközött, amelyek késleltették a megvalósítást. Ilyen akadályok voltak a Rákóczi-szabadságharc, a Habsburg-török háborúk vagy az 1737 és 1742 közötti pestisjárványok. Minden ehhez fogható akadály azonban újabb- és újabb késztetést jelentett, hogy az államhatalom változtasson eddigi gyakorlatán. Érdemes hangsúlyozni, hogy a Mária Terézia által az 1750-es SOMAN 1990.