Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai
leírásaira, Bodó jogi tankönyvére, Weszprémi életrajzaira, Köleséri, Tallar, Calmet vámpírtraktáira hivatkozott. A 19. század elején közzétett források közül használta Szirmay, Sándor, Gaál történeteit, Endlicher, Müller, Palugyai, Kovachich vagy az általa sokat bírált Döbrentey perpublikációit. Hogy mely perek is voltak azok, amelyeket Ipolyi felhasznált, azok honnan származtak, és milyen időszakot képviselnek a boszorkányüldözés eseménytörténetében, arról Ipolyi így vallott: „Karcsay feláldozó hazafiúsága és barátságának köszönök 12 szegedi boszorkánypört lemásolva a város levéltárából. Lugossy József baráti közbenjárása által jutottam 10 felsőbányai magyarnyelvű boszorkánypörhöz. Szatmár városi és Szatmár megyei nagykárolyi azon nevezetes pörök, melyeket Szirmay megismertetett, kinek ezek által nem csak szabadon adott leírása igazul (egy két helyt kivéve, hol a személyeket is összezavarja). " 120 Ipolyi a perek reprezentációjával kapcsolatban kételyeit fogalmazta meg és két alapvető, napjainkig érvényes megállapítást tett. Az első a rendelkezésére álló források reprezentációjával kapcsolatos, a második összefügg ezzel: sürgeti a boszorkányperek, mint hiteles mentalitástörténeti dokumentumok tudományos gyűjtését, másrészt így vallott a már kész perfeltárásról: „Ámbár még mindig kérdés marad, váljon isolálva állandnak-e a jövőre is erröli egyes helyekröli, mint például a kitűnöleg már így ismert Szegedröli emlékeink, vagy hogy az ottani akkori gondos feljegyzés, és ennek közlésébeni mai liber alitas az ok, hogy a boszorkányüzésre nézve roszabb színben jö elö, mint más helyek. [...] Egyébiránt [erről] sem lehet eddig sokat beszélnünk, miután a vizsgálatra mindeddig, kivéve az egykét helyt, még a legelső lépések sem tétettek meg; honnét s meddig bírunk adatokat. " Ipolyi emiatt szorgalmazta a perfeltárást, meghatározva az irányokat is: „hogy azonban a tárgy nem csak mythologiai emlék tekintetből, de néperkölcsök, szokások, közélet, régi népies nyelvismeret, s mint láttuk, még törvénykezési folyamat története tekintetéből is mily érdekes, nem kell figyelmeztetnem; de arra igen is, hogy mind erre nem elég csupán töredékeket, s mutatványokat közölni, mint eddig csupán a curiosum s nem tudomány tekintetéből nagyobbára történt. " }2! Ipolyi a felhívással annak ellenére jelentős számú kutatót toborzott a boszorkányperek feltárásához, hogy ezek az eredmények nem épültek be munkásságába, és nem készült el az az összefoglaló sem, amit szorgalmazott. A szegedi pereket jelentősnek, de a kutatás szempontjából erősen felülreprezentáltnak ítélte. 25 teljes per, 9 töredék, illetve számos „romemlék", állt rendelkezésére, mintegy 57 perbefogott személyről. Ötven évvel később az Ipolyi által szorgalmazott összefoglaló vizsgálatot ugyan nem, de jelentős, tudományos igényű, a Magyar Tudományos Akadémia IPOLYI 1854:416. IPOLYI 1854:416.
