Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

Bevezető

hónap állt rendelkezésre, és arról jelentést készítettek a helytartótanács számára.

7 A rendezés ellenőrzésére és irányítására királyi biztosként Szvetics Jakab személynök és Győry Ferenc helytartótanácsos kapott megbízást.

8 A megye többszöri osztályozási javaslata, jelentései után a királynő végül 1768. május 4-én kelt határozatával szabta meg végérvényesen a megyében a jobbágytelki állomány nagyságát, az egész telekhez járó szántóföldet az I. osztályú földből 22, a II. osztályúból 24, a III. osztályúból 26 holdban állapítva meg, a rétet pedig hat, nyolc vagy tíz szekér nagyságúra szabva a kaszálási lehetőség szerint.

9 Az úrbérrendezés nagyobb ütemben csak ezután indulhatott meg. 1769. január 11-én terjesztette fel a megyei bizottság a rendezésre került helységek jegyzékét, illetve március 6-án és április 1-én a helységek urbáriumát.

10 Az 1773. évi hivatalos helységösszeírásban (Lexicon Locorum) felsorolt 168 Veszprém megyei helység közül az eddigi történeti kutatás és a szakirodalom szerint 128 településen hajtották végre az úrbérrendezést, és készítették el az urbáriumot az 1768-1773 közötti években.

11 Ennek a számszaki megállapításnak az lehet az alapja, hogy a helytartótanács úrbéri ügyosztályán ennyi megyebeli község és mezőváros úrbérrendezési iratait tartották nyilván. A rendezés alá vont helységek közül 125-öt községi, hármat (Marcaltő, Tüskevár, Vásárhely) mezővárosi jogállással írtak össze. Zirc és Mezőkomárom mezővárosokat (oppidumokat) a hosszas viták ellenére is községi jogállással rendezték.

12 Veszprém megye 168 települése közül 27 nemesi (kuriális) község volt, amelyekben nem volt úrbérrendezés. Annak ellenére sem, hogy a királyi biztosok számára kiadott instrukció és a helytartótanács 1769. január 16-i utasítása szerint is három hónapon belül el kellett volna végezni azoknak a nem nemeseknek az összeírását, akik nemesi falvakban laktak és olyan telki földet bírtak, amelyek után a földesuruknak adóztak.

13 A levéltári kutatás eredményeként 135 községben felvett 137 paraszti vallomás került elő. Ez héttel több helység, mint amennyit úrbérrendezés alá vontak, két helységből pedig kettő paraszü vallomás is fennmaradt. Rátóton külön jegyezték fel a rátóti prépostság és a veszprémi káptalan jobbágyainak vallomásait. Két felelet olvasható a kötetben Siófokról is, ahol egyszer Veszprém vármegye, egyszer pedig Somogy és Veszprém vármegye kiküldöttei végezték el a tanúval7 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai 18/1767. február 24. K VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai 21/1766. november 6., — Uo. 11/1768. február 8. 9 Magyar Országos Levéltár. (OL) Magyar Helytartótanács levéltára. Departamentum urbariale. Acta urbarialia. Comitatus Vesprimiensis 1768. május 4. - Felhő 1970. 339. 1(1 Felhő 1970. 339. 11 Felhő 1970. 340. '2 Felhő 1970. 339. 13 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai 18/1769. március 30.