Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
Bevezető
lomások felvételét, mivel Siófok beltelkei Veszprém, kültelkei pedig Somogy megyében feküdtek. 14 Négy olyan mezővárosból (Devecser, Palota, Pápa, Veszprém) maradt fenn kilenc kérdőpont, amelyekben „nem történt úrbérrendezés". A levéltári adatok szerint gróf Esterházy Ferenc Devecser mezővárossal 1730-ban kötött kontraktust, amelyet 1771-ben az uralkodói parancs nyomán egy új szerződés követett. 15 Gróf Zichy János és István 1748. október 1-én szerződtek Nagyvázsony mezővárossal, a szerződést 1768. december 15-én módosították. 16 Ugyancsak 1746. október 1-én kelt a Zichyek által Palota mezővárossal megkötött szerződés, amelyet 1768. december 1-én módosítottak. 17 Gróf Esterházy Ferenc Pápa külső várossal, alsó és felső majorokkal 1730. június 10-én, a belső várossal 1732. január 1-én, majd gróf Esterházy Károly egri püspök 1793-ban a belső városi extrakontraktualistákkal kötött szerződést. 18 Veszprémben a várossal kötött 1702. és 1723. évi és a nemességgel kötött 1725. évi „szerződések" után a vármegye 1748-ban kiadta az urbáriumot, amelyet a királyi ítélőtábla 1748. május 8-án módosított. 19 A szakirodalom szerint kihagyták a rendezésből Koppány, Németbarnag, Vöröstó, továbbá Mesteri (másként Márkó) szerződéses helységet, melynek lakói szívósan tiltakoztak az úrbérrendezés ellen, és 1741. évi szerződésük érvénybenhagyását kérték. 20 A felsorolt települések közül előkerültek Koppány és Németbarnag feleletei. Vöröstón 1773-ban módosításokkal megerősítették az 1746. évi kontraktust, emiatt Németbarnaghoz hasonlóan ott is lehetett paraszti vallomás. 21 A helytartótanács úrbéri ügyosztályán nyilvántartott 128 községgel szemben tehát több kilenc kérdőpontra adott felelelet maradt fenn, aminek a magyarázata a helytartótanács 1768. január 11-én kelt és Veszprém megyéhez intézett leiratában olvasható. Ebben részletesen foglalkozott a helységek korábbi időkből származó privilégiumaival, kontraktusaival és urbáriumaival, amelyeket a megyei törvényszéken megvizsgáltak, s ha megfelelőnek találták azokat, akkor a helytartótanács útján az uralkodónak bemutatták. Figyelmen kívül hagyták azokat a kontraktusokat, amelyeket a földesurak tetszésük szerint kötöttek a jobbá14 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének jkv. 25/1767. október 5. 15 VeML Veszprém vármegye Törvényszékének iratai. Úrbéri perek. Devecser. D. II. 8. 16 Az 1746. évi szerződés: VeML Transactiones et contractus 168. és Veszprém vármegye Törvényszékének iratai. Úrbéri perek. Nagyvázsony. N. I. 4. - Az 1768. évi módosítás: VeML Urbáriumok. Nagyvázsony és VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai 611/1837. 17 Az 1746. évi kontraktus: VeML Transactiones et contractus 162. - Az 1768. évi latin nyelvű módosítások: VeML Urbáriumok. Palota. •» 1730.: VeML Úrbéri „külömbféle" irományok. VIII. 439. - 1732.: Uo. - 1793.: VeML Transactiones et contractus 261. I<J IJchtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. (Kézirat) Veszprém, 2007. - Az 1748. évi urbárium és módosítása: VeML Úrbéri „külömbféle" irományok. VII. 424. ™ Felhő 1970. 339. 21 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai 49/1773. április 1. és 76/1777. május 5.