Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

Bevezető

Bevezető Az úrbérrendezés és a kilenc kérdőpont Az úrbér ügyében eredménytelen 1764—65. évi országgyűlés és a nyugat-magyarországi megyékben megindult parasztmozgalmak hatására Mária Terézia kiadta az úrbéri pátenst, amelyet követően néhány év alatt lezajlott az úrbérrendezés. Az uralkodó részéről a földesúr és a jobbágy viszonyába való beavatkozás a jobbágyok és az állami adóbevételek védelmét szolgálta. Mária Terézia 1766. június 14-én a parasztság lecsendesítésére rendeletet adott ki. Ebben hivatkozott a kialakult helyzetre: a jobbágyok a robotot és az adózást megtagadták, gyűléseket tartottak, rendetlenségeket követtek el. A jobbágyságot a túlzott teherviseléstől oltalmazni kívánván, az uralkodó elrendelte az urbáriumok elébe való felterjesztését, ugyanakkor szigorú büntetést helyezett kilátásba azok számára, akik a kiadott rendeletnek ellenszegülnek. A mezővárosok, falvak bírált és esküdtjeit figyelmeztette arra, hogy saját anyanyelvükön szerezhetnek tudomást a rendelet tartalmáról, ezért tudatlansággal nem menthetik magukat. Felhívta őket arra, hogy engedelmeskedjenek a vármegye tisztviselőinek, fogadjanak szót földesuraiknak, és a királyi rendelkezés megérkezéséig teljesítsék az addig szokásban volt jobbágyi szolgálatokat és adózásokat.

1 A királynő 1766. december 29-én Vas, Zala, Sopron, Somogy, Tolna és Baranya megyében egységes urbárium bevezetését rendelte el.

2 E rendelet alapján fokozatosan megindították s 1774-ben befejezték a szabályozási munkát az ország többi megyéjében is. Végeredményben 43 megyében kapták kézhez a helységek és a földesurak az egységes urbáriumot, a jobbágyokat és földjeiket egyenként feltüntető úrbéri tabellával együtt. Az 1767 és 1774 között végrehajtott úrbérrendezés volt az államhatalom első országos jellegű akciója a jobbágyság és a földesurak viszonyának egységes és részletekbe menő szabályozására.

3 Mária Terézia minden megyébe egy-egy királyi biztost nevezett ki a munkálatok irányítására, és e biztosok meg a helytartótanács állandó ellenőrzése-sürgetése útján érvényt szerzett elhatározásának.

4 Az úrbérrendezés során követendő eljárást a legapróbb részletekig megszabta rendeleteiben, hogy a lehetőség szerint egységes és pontos munkát végezzenek a megyékben.

5 Az Idea urbarialis 1 Az „Idea urbarialis regulaüonis" c. kötet 276-278. oldalán német, magyar és szlovák nyelven kinyomtatva. A kötet megtalálható: Veszprém Megyei Levéltár. (VeML) Urbáriumok című sorozatban. 2 Lásd Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Szerk. Felhő Ibolya. Bp. 1970. 1. jegyzetben az irodalmat. 3

F«B»"1970. 11. 4 Lásd Felhő 1970. 13. 5. jegyzetét: Felhő Ibolya- Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp. 1961. 192— 194, 199-201, 211, 214-215. Még 1767-ben megkezdődött a rendezés Veszprém, Fejér, Győr, Komárom, Mosón, Pozsony és Pest megyében. 1768-ben indult meg a szabályozási munka Nyitra, Bars, Esztergom, valamint Bács, Csongrád és Arad megyében. 5 Felhő 1970. 13-14.