Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Bevezető

és 1720-ban végrehajtott összeírások már a vagyonosságra épülő portális adóról a földadóra való áttérést készítik elő. Ellenben közös bennük, hogy mindhárom részletesen - községenként családfők szerint - felméri azt a termelőerőt, anyagi helyzetet, amely alapján azután az adó mértékét megállapíthatták.

7 A történeti Veszprém vármegye határai, melyek már a középkor végére kialakultak, a zűrzavaros idők után a XVIII. században rögzültek.

8 Ezt az állapotot mutatja a kötetünk mellékletét képező 1797. évi térkép, amelyet Gerlisch János rajzolt, és Berken János metszett. A most közreadott forrásainkban még csak pusztaként említett helyek e térképen többnyire már lakott településként tűnnek fel. A közléskor ragaszkodtunk a tárgyalt kor megyehatárához - hiszen az összeírások is e szerint készültek-, vagyis az azóta elmúlt 300 évben időlegesen vagy véglegesen megyénkhez csatolt települések adatait nem kutattuk fel és nem adjuk itt közre, az azóta eltávozottak viszont értelemszerűen szerepelnek kötetünkben. A középkorban Veszprém vármegye 4 járásra oszlott. 1543-tól kezdve már csak 3 járást jelölnek meg a források. Mindhárom összeírásunk idején a következő közigazgatási beosztás állt fenn: 1. Felső járás (kb. a XLX. századi pápai és cseszneki (zirci) járások), 2. Középső járás (kb. a XLX. századi devecseri járás), 3- Alsó járás (kb. a XLX. századi veszprémi és enyingi járások).

9 Az összeírások már a középkor óta földrajzi alapon készültek.

10 A összeírok a járások szerint sorra látogatták a községeket. így, ha a felvétel sorrendjét követjük, kirajzolódni látszik a dikátorok útvonala. Hogy valóban végigjárták-e a falvakat és személyesen kikérdezték-e a lakosságot, az nagyban függött a rendelkezésükre álló időtől. 1715-ben például három hónapot kaptak a munka elvégzésére, amit fizikailag lehetetlen volt véghezvinni a szokott módon. Miként Dávid Zoltán elemzi jelzett tanulmányában a problémát, csakis „a községek bíráinak eskü alatt tett bevallásai alapján" vehették fel az adatokat.

11 Az 1696. évi összeírás 1696-ban több évtizedes szünet után (mialatt az adószedés kamarai ellenőrzés nélkül csak helyi feladatként folyt) az országra kivetett kétmillió forint adó arányos elosztása végett került sor ismét országos összeírásra. 1696. július 6-án Pozsonyban a vármegyei és a városi küldöttek összeültek, hogy kialakítsák az összeírás szempontjait. A kiadott utasítás homályos megfogalmazása miatt országos szinten nagy különbséget mutatnak részletesség tekintetében az egyes vármegyékben felvett kimutatások. Néhány vármegye, köztük Veszprém vármegye összeírásának külön értéke, hogy az adófizetésre kötelezettek nevei mellett - az alább részletezett szempontok szerint - pontosan rögzítésre kerültek anyagi erejük, jövedelmük forrásai is.

12 A pártatlanság bizto7 Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. 146-147.1. 8 A régi Veszprém megye határai nem azonosak a mai határokkal, 1946-tól kezdve napjainkig számos módosításon mentek át. v lia Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 23-24.1. 10 Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerkesztette: Kredics László. Veszprém, 1984. 123-126.1. " Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. 150-151.1. 12 Bakács István: A dicalis összeírások. In: A történeti statisztika forrásai. Szerkesztette: Kovacsics József. Budapest, 1957. 77.1.