Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

tenet a lutheranizmus dunántúli meghonosítását gr. Nádasdy Tamás és gr. Batthyány Ferenc földesurak nevéhez köti. Az Észak-Dunántúlon Bálint pap, Dévay Bíró Mátyás és Huszár Gál végeztek kiemelkedő hittérítő munkát. Huszár Gál fia, Huszár Dávid 1577-ben Pápán nyomtatta ki a Heidelbergi Kátét, amely a Balaton-felvidékre is eljutott.

120 A Balaton környékének reformálását a történeti hagyomány enyingi Török Bálint és Nádasdy Tamás személyéhez, illetve az általuk patronált reformátorok tevékenységéhez köti. A Pápán, enyingi Török Bálint udvarában 1531-1536 között működő Bálint pap, illetve a sárvári Nádasdy-udvarban és a hagyomány szerint a Balaton-felvidéken is tevékenykedő Dévay Bíró Mátyás voltak az első reformátorok.

121 A református közvéleményben elterjedt nézet szerint a lovasi református egyház a veszprémi egyházmegye korai alapítású egyházai közé tartozik. Az egyházi névtárakban közölt adatok a református közösségek saját magukról alkotott képét az jellemzi, hogy minél régebbinek igyekeztek egyházközségüket feltüntetni. A legkorábbi alapitásúaknak tekintette magát Kádárta (1535), Alsóörs (1540), Lovas (1540), Rátót (1540), Arács (1545), Monoszló (1550), Vörösberény (1550), Szentgál (1569), Szentistván (1570), Füred (1590), Henye (1600), Szentkirályszabadja (1600), Vázsony (1600) - sokkal mértéktartóbb volt az 1614-től anyakönyvet vezető veszprémi egyház, amely 1560-ra tette alapítási idejét.

122 A magyarázat szintén a hagyományban található. A kádártai református anyakönyvben ugyanis szájhagyomány alapján 1725-ben feljegyezték, hogy másfélszáz évvel korában itt és a környéken prédikált egy bizonyos Mátyás pap, akit Dévai Bíró Mátyással azonosítottak.

123 Ezt a hagyományt erősítették az arácsi, henyei, felsőörsi. monoszlói egyházak is.

124 Tény, hogy Pápán már az 1520-as, Veszprémben az 1530-as években hódított a reformáció, melynek 1552-ben a török megjelenése, a veszprémi püspök és káptalan távozása szabad utat engedett. Az első látványos mozzanat Veszprémben az volt, hogy Kecheti Márton veszprémi püspök 1538-ban áttért az evangélikus vallásra és feleségül vette Drugeth Antal főúr lányát.

125 A veszprémi református egyház a XVI. század végére már rendezett és virágzó gyülekezetnek számított.

126 A XVII. század elejéről a református egyházak első megbízható összeírását az 1618. évi szentlőrinci zsinat jegyzőkönyve tartalmazza. A veszprémi egyházmegye területén ekkor 27 anyaegyház működött. Lovas közvetlen szomszédságában Alsó119 KARÁCSONYI János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929.111. 12 A két Huszár tevékenységéről BUCSAY Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 15211945. Bp., 1985. 28-29. " ul A Zalai Ág. Ev. Egyháznvegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Közzéteszi az egyházmegyei lelkészi kar. Tapolca, 1908. 4-5. Magyarországi református egyház egyetemes névtára 1941. Bp., 1941. 130-133. A Zalai Ág. Ev. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Közzéteszi az egyházmegyei lelkészi kar. Tapolca, 1908. 5. 124 THURY Etele: A veszprémi ref. egyház története. Bp., 1893. 6. 125 TÓTH Endre: A pápai református egyházmegye történele. Pápa, 1927. 6-7. THURY: i. m. (1893) 6. 126 THURY: i. m. (1896) 8.