Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

LOVASI ÉLETRAJZI KISLEXIKON BÓKA István dr. Gyermekkorát 12 éves koráig Lovason töltötte. 1973-ban (?) szülelett Veszprémben. Édesapja, Bóka István a Magyar Hajó- és Darugyár Balatonfüredi Gyáregységében géplakatosként dolgozott, 1995-ben hunyt el. Édesanyja adminisztrátorként ment nyugdíjba. Az általános iskolát Alsóörsön, a középiskolát Veszprémben végezte. Érettségi után a budapesti ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett ügyvédi oklevelet, majd elvégezte a Budapesti Közgazdasági Egyetem jogász-közgazdász kiegészítő szakát. Előbb a KISZÖV Jogi Irodáján előadóként dolgozott, majd magánpraxist folytatott 1993. március 1-től. Aktívan 1993ban kezdett politizálni a FIDESZ MPP tagjaként. Beválasztották a párt Országos Válaszünányába. 1993. augusztus 7-től Alsóörs tiszteletdíjas polgármestere, a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja, 1999-től a Balatoirfejlesztési Tanács elnöke. A FIDESZ országgyűlési képviselője.

48 EÖTVÖS Károly író, politikus. Mezőszentgyörgyön született 1842. március 11én. A pápai református kollégiumban tanult, itt végezte a jogot, Pesten államvizsgázott. Egy ideig vármegyei aljegyzőként dolgozott. 1866-ban ő indította Veszprém címmel a megy első hetilapját. 1872-től a veszprémi kerület országgyűlési képviselője. 1878-tól 1916. április 13-án bekövetkezett haláláig Budapesten élt, de szoros kapcsolatot ápolt Veszprémmel és a Balaton-felvidékkel. Fő művei közül az Utazás a Balaton körül 1-2. (Bp., 1901), A Bakony (Bp., 1909) is e tájhoz kötődnek. A tiszaeszlári zsidó vérvádról szóló híres A nagy per c. könyvét (I-II1. Bp.. 1904) részben a lovasi Rausch er-féle présházban vendégeskedve írta. GINK Károly fotóművész, lovasi telektulajdonos. Iván született 1922. február 4én. 1938-ban megalakította Magyarország első diák fotókörét. 1942-ben egy nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, 1943^15-ben a Várkonyi-Stúdióban. 19451951 között szabadúszóként dolgozott. 1951-1954 között a Magyar Fotó munkatársa. 1953-ban Dicső Máriával kötött házasságot, amelyből Judit lánya született, Munkásságának fontos része Bartók zenevilágának képi megfogalmazása (1976). 1970-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész, 1982-től Pécsi József díjas. 1989 óta Magyar Művészetért Díj tulajdonosa és kiváló művész. Fő művei: Ithaka (1969), Európai pillanatok (1968), Lighea, Az én világom (1974), A budavári Mátyás templom (1985), Beszélő házak és tájak (1990), Magyar várak (1993), Budapest papírváros (Kukorelly Endrével, 1994). Több mint ötven könyvet illusztrált, műveiben foglalkozott a kaukázusi népek, India és Görögország kultúrájával. GYURKOVICS Tibor költő, iró, üdülőtulajdonos volt Lovason az 1990-es években. 1931. december 18-án született Budapesten. 1953-ban gyógypedagógus, 19554 AGG Zoltán-Zongor Gábor (szerk.): Négyévkönyv, A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1995-1998. Veszprém, 1998. 89-90.