Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
ben pszichológus diplomát szerzett. 1958-tól a Fővárosi Gyermek-ideggondozóban. 1960-tól az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozott. 1968-tól írásaiból él. 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja és irodalmi munkatársa volt. 1961-től számos verseskötete, regénye, drámája jelent meg; színészként is fellépett. 49 MADARÁSZ Katalin lovasi származású könyvtáros-tanár. Madarász Lajos és Kajdácsi Irén házasságából 1942. február 25-én Lovason született. A gimnáziumot a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban végezte (1960), majd történelemkönyvtáros diplomát szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán (1965). 1965-1968 között a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanított. 1968-tól rövid megszakítással 2000. augusztus l-ig, nyugdíjba vonulásáig a Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, az olvasószolgálat csoport-, ill. osztályvezetőjeként dolgozott. Közben óraadó tanárként és iskolai könyvtárosként működött a Lovassy László Gimnázium és Szakközépiskolában. A községtörténet szerzőjét is tanította. Több publikációt közölt a Könyvtáros c. szakfolyóiratban. Lovasi háztulajdonosként ma is kapcsolatban áll szülőfalujával. MADARÁSZ Lajos Madarász Lajos és Kajdácsi Irén házasságából 1946. április 11-én Balatonfüreden született. Az általános iskola alsó tagozatát Lovason, a felsőt Alsóörsön végezte. Balatonfüreden, a Lóczy Lajos Gimnáziumban érettségizett (1964), majd két év veszprémi sorkatonai szolgálat (1964-1966) után az ELTE történelem-levéltár szakán szerzett diplomát (1971). Az egyetem elvégzése után került a Veszprém Megyei Levéltárba. Dr. Takáts Endre nyugalomba vonulása után. 1972 decemberétől a Veszprém Megyei Levéltár megbízott, majd 1973-tól kinevezett igazgatója. Veszprémben él, feleségével, Szakmán Katalinnal két lánygyermeket (Eszter 1977, Judit 1983) nevel. Alapító tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének (1986). 1990-1994 között a balatonalmádi kistérség képviselőjeként lett a Veszprém megye közgyűlés tagja. A kultuszminiszter megbízásából 2001-ig levéltári szakfelügyelőként, ill. a Levéltári Tanács tagjaként működött. Jelenleg a NKÖM megbízásából a miniszter mellett működő tanácsadó szerv, a Levéltári Kollégium tagja. Egyetemi szakdolgozatát a lovasi hegyközség XVIII-XIX. századi történetéről írta. Tanulmányban dolgozta fel, s tette közzé a Veszprém megyei szlovákok betelepítésének történetét. 1977 óta szerkeszti a Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai c. sorozatot. Kredics Lászlóval, Solymosi Lászlóval közzétett legújabb munkája: A veszprémi káptalan számadáskönyve 1495-1534. Veszprém, 1997. Mint háztulajdonos is tartja szülőfalujával a kapcsolatot. MÉSZÁROS Gyula ősrégész, ő végezte a lovasi festékbánya feltárását 1951-ben. A leleteket Vértes Lászlóval együtt dolgozta fel. 49 Új magyar irodalmi lexikon 1. (Főszerk.: Péter László) Bp., 1994.
