Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
Miske mester ekkor földjeiért cserébe a káptalan lovasi, Örsi, piszkei (in Pescey) és szárberényi birtokából nyert kárpótlást. Lovason (in Lovas) egy hold szőlőhöz jutott, melyet északról Karachin fiainak (Bertalan és István) szőleje, délről Péter fia Domonkos szőleje, keletről pedig magának Miske mesternek a szőleje határolt. 1350-ben az Eörsi Miske fiai már nem birtokukat gyarapítják, hanem azokat zálogba adni kénytelenek, hogy készpénzhez jussanak. Lovas és Örs (Lows, Eörs) falvakban lévő részbirtokukat Rátót nembeli Lőrinc fiának, Lászlónak adják zálogba. A veszprémi káptalan magánlevéltárában található az az oklevél, amely 1357. Szent Mihály ünnepe előtt egy nappal, azaz szeptember 28-án Budán, Nagy Lajos udvarában kelt, s amelyben a király a Balaton melletti Lovas (Luas) községben élő udvarnokainak és ágyterítő-készítőinek (lectisternarii) birtokát minden tartozékával és szőlőivel együtt Lőrinc fia László mester Bors-i ispánnak és testvérének, Jánosnak, valamint az ő örököseiknek adományozta. 8 Mivel a király a birtok nagyságát, minőségét, sem jogviszonyait nem ismerte, a fehérvári káptalant bízta meg azzal, hogy a királyi megbízottal együtt jelenjen meg a helyszínen, s miután a birtokok királyi mivoltát tisztázták, az adománybirtokosokat iktassák birtokba, az esetleges tiltakozókat pedig idézzék törvényszék elé. 59 A fehérvári káptalan 1357. október 6-án annak rendje-módja szerint eleget tett a királyi parancslevél előírásainak. Eljárásáról másnap jelentést készített, melyből kitűnik, hogy a birtokba iktatást Miklós fehérvári kanonok, Zwar fia János, a király megbízottja a szomszédok és a határos birtokosok jelenlétében végezték. Először tisztázták, hogy a birtokok a király tulajdonát képezik, az eladományozásnak semmi jogi akadálya nincsen. Ezt követően ellentmondás nélkül a lovasi udvarnoki birtokba iktatták Lőrinc fia László mestert, Bors-i ispánt és testvérét, Jánost. 60 László mester az adományt oly módon is meg kívánta erősíteni, hogy 1358 májusában privilégiumlevelet kért: a király, I. Lajos május idusa előtti napon, azaz május 14-én kiállította a függőpecsétes oklevelet, amely magában foglalta a királyi adománylevél és a beiktatásról készült káptalani jelentés szövegét is. 61 A pergamen oklevél a veszprémi káptalan magánlevéltárában maradt fenn, de az idők folyamán megsérült; a királyi függőpecsétnek már csak a helye látható rajta. 62 A bakonybéli apátság és a veszprémi káptalan birtokvitájában vizsgálatot tartó Kont Miklós nádor eljárását 1360. április 16-án a győri káptalan foglalta írásba. Ebből kitűnik, hogy Paloznak falut keletről határolja Lovas (L was). 63 1368-ban a fiúörökös nélkül elhalt Eörsi Miske fia Pál lányait: Margitot és Katalint fiúsítják és beiktatják lovasi (Loas-i) birtokukba. 64 58 KUMOROV1TZ L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301-1387). Bp., 1953. 192. 480. sz. regeszta. Kumorovitz lectisternarii szót ágykészítőknek fordítja. 59 Uo. 192. 4 81. sz. regeszta. 60 Uo. 193.483. sz. regeszta. 61 Uo. 195. 489. sz. regeszta. 62 VEL A Veszprémi Székeskáptalan magánlevéltára. Lovas, No. 2. 63 Az oklevelet közli SÖRÖS Pongrácz: A bakonybéli apátság története. PRT VIII. Bp., 1903. 340-342. 64 NAGY Imre-VÉGHELY Dezső-NAGY Gyula: Zala vármegye története. Oklevéltár. I. 636.
