Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

sel, Csopakkal, Kövesddel, Paloznakkal, majd Aráccsal és Balatoníüreddel tartott fenn. A Balaton-felvidék többi településével való kapcsolattartása csakis a fentiek után következett. Ennek a kapcsolatrendszernek egyik figyelemre méltó meghatározója a házassági kötelék volt, azaz a házasságkötésekkel kialakult kapcsolatok összessége, amelyek megteremtették más, újabb összefüggések létrejöttének, egész kapcsolatháló kialakulásának lehetőségét is. Bár a házasságok java része falun belül köttetett, azért nem elhanyagolható a környező településekről származókkal megvalósult házasságkötések száma sem. Már a XVIII. század közepe köriili időkből ismert csopakiakkal, kövesdiekkel történi házasságkötés, amely esetek a XIX. században sem szűntek meg. Sőt, elmondható, hogy cz alól a XX. század sem volt kivétel. Ezek a házassági kapcsolatok olyannyira intenzívnek mondhatók, hogy velük Lovas számára előkelő hely biztosíttatott a környező falvak között. Csopak és Kövesd házassági kapcsolataiban Lovas az első öt falu között szerepelt, amely helyét mindvégig, a XX. században is megtartotta. Házasságkötési céllal a fentieken kívül lovasiak Balatonfüredet ugyancsak felkeresték,

6 de Vörösberény szintén számottevő tényezőnek mondható. Előbbibe öt, utóbbiba kilenc alkalommal került lovasi vőlegény 1800-1899 között, míg menyasszony csupán kétszer. Ez azután 1900-1950 között egyre esett vissza, tehát elenyészővé lett.

7 A házassági kapcsolatok adták meg a családi kapcsolatok alapját, de alapként szolgáltak a rokoni kapcsolatrendszernek, sőt ennek bővítéséhez is hozzájárultak. Ez pedig előnyös pozíciót jelentett a családok számára. Az egyén és a közösség teljes kapcsolatrendszerét a házassági kapcsolatok alapozták meg igazán. Korszakonként ugyan bizonyos eltérések tapasztalhatók, de a fő irányt tekintve viszonylagos állandóság figyelhető meg ezen a téren, bár bizonyos befolyásoló tényezők mozgása sem mellőzhető. Ez a kapcsolatrendszer a családi és rokoni kapcsolatokon túl döntőnek bizonyult a szomszédsági, a falvak közötti, sőt, némely szempontból még a munkakapcsolatokra is. Mindezeken túl feltételezte a gazdasági és a kulturális kapcsolatokat egyaránt. Hozzájárult a megismeréshez és a megismertséghez, ami egyéb esetekben is döntő lehetett. A társadalom alapsejtjét a család alkotja, s ez nem volt másképp a múltban sem. Ezen keresztül létezett mindenféle más kapcsolat, amely a teljes élet megszervezésében döntő szerepet játszott és annak keretet adott. Tulajdonképpen a Balatonfelvidék településeihez hasonlóan Lovasról is elmondható, hogy házasságkötései lokális (helyi) szempontból exogámok, azaz a szomszédos települések irányában nyitottak, vallásilag viszont döntően endogámok voltak. Utóbbi valójában azt jelentette, hogy az azonos felekezetűekkel való házasságra törekedtek. Társadalmilag 5 S. LACKOVITS Emőke: Népélet, néphagyomány, népi műveltség. In: Csopak története. LICHTNECKERT András (szerk.) Veszprém, 1997. 488-489." 6 S. LACKOVITS Emőke: Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden. In: Balatonfüred és Balatonarács története, LICHTNECKERT András (szerk) Veszprém, 1999. 357-360. és 381-382. 7 S. LACKOVITS Emőke: Vörösberény református lakosságának kapcsolatrendszere. Házassági kapcsolatok. In: KREDICS László-LICHTNECKERT András (szerk.): Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi, 1995. 323-324.