Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

kedtek be; áruikat kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok során értékesítették. Ismerték a pénzverést; ők építették az első városokat a jól védhető magaslatokon. A görögetruszk és keleti hatásokat ötvöző kelta La Téne-kultúrát az íllir eredetű pannon népcsoportok beáramlása, majd a római hódítás szorította vissza, pusztította el. Lovas határában több őskori lelőhelyet ismerünk. A fentebb ismertetett őskori bánya a 7. lelőhelyként szerepel a térképen. 1922-ben az állami szőlőtelepen (4. lelőhely) lapos átfúrt agyagtárgy került elő. Az 1960-as évek közepén, a terepbejárás során a Szerdahelyi dűlőben (6. lelőhely) a Séd patak régi medrétől keletre jellegtelen őskori cserepeket találtak. A Királykút környékén (8. lelőhely), a meredek lejtőjű löszdomb peremén bütyökfogantyús, szögletes fülű neolitikus cserepekre bukkantak. A volt káptalani malom környékén (2. lelőhely) az 1964-65-ös terepbejárás alkalmával több peremes kiképzésű későbronzkori cserép került elő. A kelta kultúra nyomai a Szerdahelyi-dűlőben (4-5. lelőhely) kerültek elő. A szőlőtelepen 1922-ben kelta grafitos, fésűs kivitelű oldaltöredékeket találtak. Fél évszázad múltán a Balaton-parton, a Camping északi sarkánál kelta korongolt edénytöredéket gyűjtöttek. LOVAS (2840 kh 1 F 13. sz. kép Lovas régészeti lelőhelyei (ÉRI 1969)