Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Pázmándi Jánosnét, Tóüi Jánosnét, Vajda Gábornét, Varjas Gábornét, ifj. Végh Lajosnét, Tóth Gyulánét, Végh Lajost választották a testületbe.

81 A lelkész és a tanító erre a testületre tudott támaszkodni a vallásos élet szervezésekor. Az „aktív mag" tevékenysége azonban nem hozott látványos eredményeket; a jó példa csak lassan, alig mérhetően hatott. Ebben több külső tényező is szerepet játszott. Szűcs József alsóörsi lelkész esperesi elfoglaltsága miatt kevés időt tudott fordítani a lovasi hívekre, akik körében az egyház iránti "közöny nagyobb mértékben" mutatkozott; gyakori volt a káromkodás, de "nyílt islentagadás néha, nem beszámítható egyéneknél" fordult csak elő.

82 A lelkész a bajok orvoslását többnyire az államtól várta. Belmisssziói jelentéseiben javaslatait az alábbiakban fogalmazta meg: „Példaadás az állam részéről a hitélet értékének felismerésében, egészséges, kálvinista közszellem megteremtése lenne a legszükségesebb dolog." (1930) Vagy: „Államhatalom helyezzen súlyt a vasárnap megszenteltetésére és mindannak elhárítására, ami ennek és a valláserkölcsi életnek útjában van." (1932) Később: „Világi tényezők ne vonják el a népet és az ifjúságot a templomgyakorlástól." (1938) A közösségi összejövetelek a vallási estékre, délutánokra korlátozódtak; az egyesületi életet elhanyagolták. Nagy súlyt helyeztek viszont a gyermekek intézményes vallásos nevelésére. A hitoktatás a tanító feladata volt. Minden csütörtökön bibliaiskolát tartottak Alsóörsön, az alsóörsi gyermekekkel közösen. A 12-18 éves konfirmandusok felkészítését a tanító kezdte el, s a lelkész fejezte be. Tankönyvként Kis József konfirmációs kátéját használták. A konfirmandusok ünnepi vizsgájára az alsóörsi templomban került sor áldozócsütörtök délelőtt, melyen a presbiterek is részt vettek. Fogadalomtételre és az első úrvacsoravételre pünkösdkor járultak a serdülők. A konfirmáltak vallásos nevelését az ismétlőiskolában és a templomi alkalmakkor folytatták. A lelkész és tanító gondot fordított az iratterjesztése, a családok közül többen előfizették a különböző újságokat, megvásárolták a vallási kiadványokat. Szűcs Józsefnek komolyabb magánkönyvtára lehetett, melyből semmi sem maradt fenn. Rásky László a Néptanítók Lapjának is szorgalmas olvasója volt. Az 1920-as, 1930-as években a hívek szívesen olvasták a Téli Újságot, a Keresztyén Család, Református Sión, Virágoskert, Őrálló lapok c. újságokat, megvették a Veszprémi Református Egyházmegye Képes Naptárát is.

83 A vallási lapokat átlagosan 7-25 példányban fizették elő.

84 A jelentésekből kiderül, hogy a Biblia 81 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. 1926-27. évi belmisssziói jelentés. Alsóörs, 1927. július 24. 82 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. 1924. évi belmissziói jelentés. Lovas, 1924. augusztus 10. 83 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. A sajtótermékek legrészletesebb felsorolását az 1926-27. évi belmisssziói jelentésben találtuk meg. (Lovas, 1927. július 24.) 84 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. "Jelentés a diaspora misssziórót az 1928-29. évben". Lovas, 1929. augusztus 25.