Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

kintették az erdélyi bevonulásról szóló Kelet felé c. filmet, s élményeik alapján fogalmazást írtak a témáról.

77 Az iskolához három könyvtár tartozott: a tanítói könyvtár 1945 előtt 46 kötetből állt; az ifjúsági könyvtár 1939/40-ben 58 kötetes volt, s a legszükségesebb szépirodalmi, történelmi, ismeretterjesztő műveket tartalmazta. A gyermekek rendszeresen használták. 1945-ben az iskolába beszállásolt magyar és német katonaság is elégette a könyveket, így a tanítói könyvtárból 13, az ifjúságiból 42 kötet maradt. A szülők a legtöbb tanulónak meg tudták vásárolni a szükséges tankönyveket, taneszközöket, ezért a 11 kötetes kölcsöntankönyvtárra általában a faluba költöző szegényebb szülők gyermekeinek volt szükségük. Az 1940/41. tanévben 1, az 1943/44. tanévben 4 tanuló tanult kölcsöntaiikönyvekből.

78 Egy átlagos iskolai év szeptember elején kezdődött, s június közepén végződött. A munkás hétköznapokat iskolai ünnepélyek szakították meg. Október 31-én a reformáció ünnepéről, majd december 6-án Horthy Miklós kormányzó névnapjáról emlékeztek meg, aztán a Karácsony következett. Tavasszal március 15-ét, aztán a Madarak és fák napját, az Anyák napját és - május utolsó vasárnapján - a Hősök napját ünnepelték meg. Az iskolaév a júniusi záróvizsgákkal ért véget. A belmisssziói jelentésekből képet alkothatunk a lovasiak vallásos életéről, amelyet összefoglalóan úgy lehetne jellemezni, hogy a szekularizáció hatására a község lakosságának vallásos érzülete lanyhult. A katolikus és református felekezetek között a súrlódás elsősorban a vegyes házasságok miatt keletkezett. Máskülönben a két felekezet békében élt egymással. Előfordult, hogy a missziós barátok (ferencesek) prédikációjára a reformátusok is elmentek - a református lelkész szerint „nem lelki szükségből, hanem kíváncsiságból".

79 A presbitérium működése az anyagi adminisztrációra korlátozódott, a beimissziót, lelki gondozást elhanyagolták. Gyülekezeti terem hiányában a vallásos rendezvényeket Alsóörsön tartották. A reformátusoknak nagyobb ünnepeken átlagosan mintegy 50-60 %-a, vasárnaponként 20-25 %-a jelent meg a templomban; úrvacsora alkalmával 25-30 %-os volt a templom látogatottsága. Hétköznapi reggeli könyörgésen csak az iskolások vettek részt. A vallási közönyösség terjedése ellen 1923. február 25-én Belmisssziói Bizottságot állítottak fel, amelynek tagjai között találjuk a presbitereket (ifj. Balogh Károlyt, Nagy Károlyt, Olasz Jánost, Pálfy Gábort, Szabó Gábort, Tóüi Jánost, Vajda Gábort, Varjas Gézát), továbbá Kiss Zsigmond gondnokot. Az egyháztagok közül Balogh Károlynét, Bencsik Lőrincnét, Csete Kálmánt, Diénes Károlyt,

80 Diénes Károlynét, Mecséri Gábornét, Mecséri Istvánt, Nagy Károlynét, Pálfy Gábornét, DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Iskolafelügyeleti jkv. 1940. november 20. 78 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Iskolafelügyeleti jkv. 1940. november 20., 1944. május 19. 79 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. 1924. évi jelentés a belmisssziói munkáról. Lovas, 1924. augusztus 10. 80 A képviselőtestületi jegyzőkönyvek hitelesítési záradékában a nevét következetesen Dénes formában írta.