Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

1852 Szabó Péter Bóján János Botsor Ferenc 1853 Szabó Péter Szálai József Török József 1854 Petze János 1855 Megyesi Pál 1856 Frikk Ferenc 1857 Szabó Péter Fejes János Nagy Gábor 1858 Szabó Péter Frikk János Pálfy Sándor 1859 Szabó Péter Ifj. Pecze Péter Ifj. Sipos Ferenc 1860 Szabó János 1866 Varjas Pál 1867 Botsor Ferenc 1875 Varjas Pál 1877 Nagy József 1894 Petze Sándor 1905 Petze Gyula 1908 Petze János 1909 Rüll Károly 1910 Rüll Károly 1911 Léb Gyula 19122 Léb Gyula 1913 Léb Gyula 1914 Nagy Károly 1915 Rüll Károly A bíró az 1850-es években a korábbihoz hasonló fizetést kapott. 1851-ben még 10 pengőforint és fél kila rozsot adtak neki. 1855-ben fizetését megemelték: a természetbeni (kenyérgabona) változatlan maradt, a készpénz viszont duplájára, 50 váltóforintra emelkedett.

38 A különféle levéltári forrásokból rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, hogy az 1849-1918 közötti időszakban a község vezetésében azok a tősgyökeres lovasi családok játszottak szerepet, amelyek a református egyház kormányzásában is részt vettek. 2. GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS A község lakosainak gazdálkodását az 1880-as évekig, a filoxéra pusztításáig a szőlőművelés és borkészítés határozta meg. A gazdálkodási-adózási viszonyokat 1867-ig a hatóságok rendeleti úton erőteljesen befolyásolták. Az 1848-ban a földesúri személyi függés alól felszabadult jobbágyok úgy válhattak szőlőbirtokuk tulajdonosává, hogy 1855-ben megváltották a szőlőket a veszprémi káptalantól. A megváltás jelentős terhet rótt a szőlőbirtokosokra, de vállalták, mert megnyitotta a szabadparaszti gazdálkodás útját. A terhek (dézsma, VeML V. 334. Lovas község bírói és körrendeleti jkv. 1851., 1855.