Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
"haza védelmére" indítanak. A kiindulok megválasztását - a visszaélések elkerülésére - ezúttal egy 8 tagú bizottság segítségével végeztette el. A bizottságot a bírónak olyan egyénekből kellett összeállítania, akik "családi viszonyaik miatt érdekelve nincsenek" az ügyben. 16 A lovasi nemzetőrségből a nyár folyamán három alkalommal vezényeltek ki „őrkatonákat", akiket elmenetel előtt a kurátor is megvendégelt. Számadáskönyvéből kitűnik, hogy először, júniusban 55 krajcárba került az "ozsonna". Harmadik alkalommal, augusztus 3-án 1 forint 12 krajcárt fizetett Balog (Balogh) Pál kurátor „szívességből" az „őrkatonáknak". 17 Az őrsereg felszerelése tetemes költséget emésztett fel. A református egyház birtokai után például 15 forint 37 krajcár öszszeggel járult hozzá a közös költségekhez. 18 Míg a nemzetőrök a határokat védték, a tanítók egylet alapításába fogtak. A veszprémi egyházmegye 12 tanítója - köztük minden bizonnyal az alsóörsi-lovasi tanító - Tatay Sámuel esperes jelenlétében július 14-én Tanítói Kör néven tanítóegyletet alapított. A kulturális egylet alapszabályát az egyházmegye július 18-án hagyta jóvá. A jegyzőkönyv szerint a Kör tagjai „kölcsönös eszmecsere által szellemi kifejlődésüket előmozdítani, 's rögös pállyájukon a' közjóért haszonnal futni törekednek". 19 Széchenyi István kezdeményezése a Veszprém-környéki tanítóság körében is beérett: 1848-ban megalakították az egyházmegye első (de nem utolsó) tanítóegyletét. A reformkori egyletalapítási láz utolsó hullámaként másutt - pl. Pápán is szerveződött egyesület. A nemzeti önvédelmi harc 1848. szeptember 11-én, amikor Josip Jellacic horvát bán hadseregével Magyarország területére lépett, új szakaszába lépett. Bár a horvátok a szeptember 29-én lezajlott, s fegyverszünettel záruló pákozdi csata után elhagyták az országot, a kormány meggyorsította a nemzeti hadsereg megszervezésének folyamatát. A családi hagyomány szerint a két Szaüimári-testvér (István és Péter) huszárként részt vett a pákozdi csatában; az egyik megsérült, s testvére segítségével került haza, ahol meggyógyult. 20 Az országgyűlés által még július 11-én megszavazott 200.000 újonc kiállítását a megyéknek létszámarányosan kellett elvégezniük. Zala megyében a honvéd újoncok kivetése már 1848 október végén elkészült, az újoncozás azonban csak novemberdecember folyamán ment végbe. A megyének 3195, a tapolcai járásnak 516 honvédet kellett kiállítania, melynek az év végéig nagyrészt eleget is tett. Az újoncok 5 pengőforint ún. foglalót kaptak, ellátták őket élelmiszerrel, majd a táborba szállították. 21 16 VeML V. 334. LOVAS község bírói és körrendeleti jkv. 1848. 17 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Kurátori számadásköiiyv 1848/49. 18 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Kurátori számadáskönyv 1848/49. 19 DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. Közgyűlési jkv. 1848. július 18. No. 15. 20 Nemes Miklósné Szabó Vilma (1925) lovasi lakos visszaemlékezése. 21 HERMANN Róbert: Az 56. honvédzászlóalj története (1848 október - 1849 október). - A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény 33. (Szerk. MOLNÁR András) Zalaegerszeg, 1992. 195-257., különösen 202-203. Sajnos, az 1848 őszi újoncozás Lovasra vonatkozó iratai nem maradtak fenn.
