Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A Lovasról hadba vonultak nevét - levéltári források híján - nem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy 1849 nyár elején összesen öt személyt állítottak a honvédseregbe:

23 Csongrádi György Fülöp Lajos Nagy Sándor Szaümiári István Szaümiári Péter A június 5. és július 13. között kiállított honvédeket Zalaegerszegről a komáromi táborba vitték, ahonnan a kapituláció során menlevéllel, bántódás nélkül térhettek haza.

24 Mivel a hadtörténeti életrajzi kutatások jelenleg csak a tiszti állományra terjednek ki, a honvédekről keveset tudunk. Az 1848 őszén megtartott újoncozás során katonának elvittek között egy nem helyi születésű volt. A falu az 1848-1849. évi újoncozáskor közköltségen szerelte fel a honvédeket; a költségeket birtokarányosan vetették ki. Egy-egy módosabb birtokosra több forintnyi teher hárult."

5 1849 elején Zala megye, s a Balaton-felvidék is osztrák katonai megszállás alá került. A katonai parancsnokság, s a neki alárendelt polgári hatóságok - FiáÜi Ferenc (1815-1885) cs. k. polgári biztos vezetésével - felfüggesztették az egyesületek működését, s a lakosságot teljes ellenőrzésük alá vonták. Az ellenállás megakadályozására beszedték a lőfegyvereket, bevezették a statáriumot, s a lakosságot az 1848. december 2-án trónra lépő I. Ferenc József magyar király iránti hűségnyilatkozat aláírására kötelezték, s mindennemű kapcsolatot megtiltottak a debreceni kormánnyal. Az új bíró, Megyesi Pál és elöljárótársai: Kiss Mihály, Pálffy Pál, Petze Ádám, Petze Sándor, Szabó Péter és Szaüimári József a megtorlástól való félelmükben kénytelenek voltak minden felsőbb előírásnak eleget tenni.

26 Lovas népe átmenetileg 1849 április végén lélegezhetett fel, amikor - a tavaszi hadjárat sikereinek köszönhetően - a megszálló csapatok kivonultak a megyéből, amely újra magyar kormányzat igazgatása alá került. A lakosság örömmel fogadta az 1849. április 14-én deklarált Függetlenségi Nyilatkozatot, s eleget tett honvédújoncozási kötelezettségének. A magyar függetlenség lelkesedéssel töltötte el a községi elöljárókat. A református egyház május 27-én 2 forint 30 krajcárért '•nemzeti zászlót" készíttetett. Május végétől néhány hónapig magyar zászlót lobogtatott a szél Lovason is.

27 A magyar szabadságharc leverése után a község élete is megváltozott. 1849 augusztus végétől megfélemlíteltségben élt. Az újra császári katonai igazgatás alá " A tapolcai járás 1848. évi nemzetőri összeírásai és honvédújoncozási jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. 23 MOLNÁR András (szerk.): A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény 33. Zalaegerszeg, 1992. 344. 24 MOLNÁR András: i. m. (1992) 108. "

5 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Kurátori számadáskönyv 1848/49. 26 VeML V. 334. Lovas község bírói és körrendeleti jkv. 1849. 1 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Kurátori számadáskönyv 1848/49. A falvakban általában a templomtornyokra függesztették ki a nemzeti zászlókat.