Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A viszonylagos nyugalom azonban nem jelentette azt, hogy a lovasi volt jobbágyok belenyugodtak sorsukba. Régebbi sérelmeiket törvényes úton kísérelték meg orvosolni. Levelet írtak az igazságügyminiszterhez, melyben elpanaszolták, hogy a földesúr által rájuk erőszakolt tagosítás során többféle „fogyatkozást" szenvedtek, s kérték az ebből eddig keletkezett anyagi károk megtéríttetését. Az ügy csak augusztus végén került a minisztérium elé. Az igazságügyminiszter helyett Klauzál Gábor földművelés, ipar, és kereskedelmi miniszter augusztus 30-án rendelte el a panasz kivizsgálását. A megye Csillagh Lajos első alispán jelentéséből értesült az elnöklete alatt bevégzett perről, melynek anyagát a folyamodvánnyal együtt visszaküldték a minisztériumnak.

12 Az ügy valószínűleg elsikkadt, mert a bizottmányi jegyzőkönyvekben sem 1848-ban, sem 1849-ben nem esik szó többet a lovasiak panaszáról.

13 1848 májusában a honvédelem költségcinek a fedezésére országos gyűjtést szerveztek, amely során a lakosok készpénzt vagy ezüst- és aranyneműt is felajánlhattak. Ezzel párhuzamosan megkezdték az első 10 honvédzászlóalj felállítását, amelyekbe önkéntesek jelentkezését várták. A 6. zászlóaljat jún-ius folyamán Veszprémben szervezték, s július végén a Délvidékre, a szerbek ellen vezényelték. Nem tudjuk, hogy Lovasról akadt-e ifjú, aki hazafias lelkesedésből beállt honvédnek. Azt viszont tudjuk, hogy a református egyház 2 forint 30 krajcárt ajándékozott ,,a' haza oltalmára felállított önkéntes sereg" segítségére.

14 A nyár elején, június 25-én a szavazójogú lakosság - a vagyonosabb parasztok és nemesek - megválasztotta a tapolcai választókerület országgyűlési képviselőjét az első népképviseleti alapon álló országgyűlésbe. A nyári hónapokban a horvát támadás megakadályozására a dunántúli nemzetőrségi alakulatokat a magyar-horvát határ védelmére rendelték ki. Zala vármegye június 17-én tartott bizottmányi ülésén 6.000 nemzetőr önkéntes kimozdításáról határozott. A nemzetőröket részben a Muraközbe, részben a Mura innenső, Csáktornyától Domborúig, illetve Lendvától Letenyéig terjedő partszakaszának (átkelőhelyeinek) védelmére rendelték ki. A megye úgy határozott, hogy július 3-tól kezdve egy hónapos váltásokban mozdítja ki a nemzetőri alakulatok egy-egy hármadát.

15

' Varga Lajos járási főszolgabíró először arra utasította a községet, hogy 1848. június 23-án állítsa ki az ellenség elébe küldendő nemzetőröket. A választás azonban meghiúsult, mivel az elöljárók részlehajlónak bizonyultak, s emialt egyesek botrányosan viselkedtek. A főszolgabíró tudomást szerezve az esetről, még ugyanezen a napon sürgönyt küldött a faluba, s arra kötelezte az elöljáróságot és a nemzetőrségi tisztet, hogy a törvényesen felállított nemzetőrséget június 25-én reggeli 7 órára hívják össze a bíró házánál s őt megvárva, válasszák meg azokat, akiket a '* Az eredeti iratok nem találhatók az Állandó Bizottmány anyagában. a ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1848. szeptember 22. ülés jkv. No. 2006., illetve Állandó Bizottmányi jkv. 1849. 14 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Kurátori számadáskönyv 1848/49. A befizetés nem konkrét alakulatra, hanem a magyar önkéntes hadsereg számára történt. 15 MOLNÁR András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. Zalaegerszegi füzetek 5. Zalaegerszeg, 1998. 34.