Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

VI. SORSFORDÍTÓ ÉVEK (1848-1849) Magyarország társadalmi-gazdasági berendezkedésének modernizációjára az 1848 előtti évtizedekben két út kínálkozott: a liberális reformerek sorozatos reformok útján, belső fejlődés eredményeképpen, a hatalmi viszonyok fenntartásával kívánták kiépíteni a liberális társadalmi-politikai rendszert; a radikálisok viszont gyökeres és gyors változásokat követeltek, s a független polgári nemzetállam keretei közt képzelték el a polgári fejlődést. 1848 tavaszáig a rendi politika a mérsékelt reformokat képviselte; az Európa-szerte kitörő polgári forradalmak azonban katalizátorként hatottak a pozsonyi diétára, amelynek főrendi és köznemesi tagjai is a polgári átalakulás mellett tették le voksaikat. A március 13. bécsi, majd március 15. pesti forradalom hatására az országg>íílés munkája is felgyorsult, s olyan törvények sorát fogadták el, melyekkel felszámolták a rendi viszonyokat, s megteremtették az alapjait a polgári társadalomnak. A független, felelős magyar minisztérium (kormány) felállítását előíró, a feudális jogviszonyokat eltörlő, az úrbéres jobbágyokat földhöz juttató, a polgári jogegyenlőséget és a közteherviselést bevezető törvényeket V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. A „törvényes forradalomnak" is nevezett átalakulás súlyos konfliktusokat rejtett magában: fenntartotta a Habsburg uralkodóházhoz fűződő közjogi viszonyt, s nem tett eleget a nemzetiségi reformerek minimális követeléseinek sem. A bécsi, pesti és pozsonyi események híre néhány nap alatt eljutott a Dunántúl nagyobb városaiba, s onnan a távolabbi falvakba is. Csány László zalai követ gyorspostával küldte levelét a vármegyének, amelyet a 17-én megtartott közgyűlésen ismertettek. Ekkor nemcsak a pesti forradalomról tájékozódtak a résztvevők, hanem a 12 pontot is megismerték, s aggodalmukat fejezték ki a várható parasztmozgalmak miatt.

1 Veszprém megyében először, március 16-án Pápára, majd 17-18-án Veszprémbe is elérkezett a rendkívüli eseményekről szóló híradás, melyet a Veszprémből március 17. pénteki hetivásárból hazatérő lovasiak már tovább adhattak. Az események fogadtatásának körülményeit a korabeli szemtanú rögzítette. Francsics Károly (1804-1880) veszprémi borbélylegény a következőket írta naplójába: „Március lien és 18-án [a] pesti vásárról jöttek haza [a] veszprémi lakosok, kereskedők, mesteremberek, zsidók, s mindegyik hozott magával egy-egy árkus nyomtatott papirost, melyekre következő pontok valónak nyomtat\>a nagy bötükkel: Mit kíván a magyar nemzet. Hozták [a] (...) Nemzeti dalt is. Továbbá ezen vásárról hazajött lakosok nem győzték beszélni, hogy mily nagy lázadás ütött ki Pesten 15-én. Csuda dolgokat beszéltek, melyeket mi ámulva hallgattunk, s mosolyogva kérdeztük egymást, hogy igaz lehet-e az?"

2 1 SIMONFFY Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. = Zalai Tükör 1974.1. 61. " HUDI József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései. Pápai Református Gyűjtemények. Pápa, 2001. 152-153.