Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Március 17-én, s a következő napokban és hetekben a lovasiak is csak a kitört „szabadságról, egyenlőségről, testvériségről" kerengő hírek alapján ítélték meg a történteket. Az átalakulás igazi tartalmát csak az április 11-én szentesített törvények kihirdetése és megmagyarázása után ismerték meg. Zala vármegye március 30-án tartott közgyűlésén központi (közbátorsági) választmányt alakítottak az, „egész megye belbékéjének és csendességének" biztosítására. A választmány szerepét a május 8-án népképviseleti elvek szerint felállított Zala Vármegyei Állandó Bizottmány vette át.

3 Gróf Batüiyány Lajos miniszterelnök rendelete értelmében a március 30-án megtartott közgyűlés döntött arról, hogy az úrbéri viszonyokat, a papi tizedet eltörlő és a közteherviselést kimondó törvényeket megyei kikűldöttségek magyarázzák meg a népnek. A vármegyei tisztségviselők vezette választmányoknak kötelességévé tették, hogy „haladéktalanul minden egyes községekbe kimenvén, a megyei lakosokat a mostani országgyűlés üdvös szándékáról a már is megküldött tőrvényczikkelyeknek az ország rendéi nyilatkozatának kihirdetését, sőt az illető községeknek nyomtatásbani átadása, a miniszterelnök körlevele tartalmának kellő, s a nép fogalmához illesztett magyarázatával a kellő rend és csend fenntartásra, a személy és vagyon sértetlenül hagyására serkencsék, - bennök mind az országgyűlés, mind a nemzeti kormány, úgy a királyi szék eránti tellyes bizalom s tántoríthatatlan hűség és ragaszkodás magasztos érzéseit a lehetőségig ébresszék, s meggyőzvén a népet arról: hogy a haza köz s minden egyes lakosának boldogsága ha valaha, úgy most leginkább a törvények és végrehajtó tisztviselők eránti tisztelettől s engedelmességtől légyen feltételez\>e, - elébe adván a népnek azt: hogy illető földesurak a nép sorsa javításáért önként minő áldozatokat tenni készek, hogy a közterhekbeni aránylagos részvétet önként megajánlották, s mind ezért egyebet nem várnak s óhajtanak, minthogy a magyar hazának minden lakosa a törvények pajzsa alatt a polgári szabadság minden áldásait egyaránt élvezhesse, - különösen intsék a népet, hogy semmi szín alatti bújtogatóknak ne hidjenek, hanem boldogságukat és törvényes szabadságukat csak az összes törvényhozástól várják. "

4 Az utasításból érzékelhető, hogy a nemesség a maga nagylelkűségének tüntette fel a jobbágyfelszabadítást, s ennek léjében törvénytiszteletet várt a parasztoktól. A szentesített törvényeket a Batthyány Imre főispán elnöklete alatt május 8-án megtartott vármegyei közgyűlésen hirdették ki.

5 Ezt követően vált a lovasiak számára is világossá, hogy jogilag valóban felszabadultak a földesúri függés alól, s a legsúlyosabb feudális terhek (dézsma, robot) is megszűntek. Földhöz csak az úrbéres jobbágyok jutottak oly módon, hogy a földesurak jövőbeni kárpótlását az állam vállalta magára. A jobbágyfelszabadítás csak az úrbéri telki állományra terjedt ki, nem vonatkozott az egyéb jogcímen (pl. irtványföld, maradványföld) a jobbágyok használatában lévő földekre. 3 DEGRÉ Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban. = Zalai Tükör 1974,1. 46-47. 4 SIMONFFY Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. = Zalai Tükör 1974. I. 70. 5 DEGRE Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban. = Zalai Tükör 1974.1. 47-48.