Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

metőhöz vezető köz, amely nevét az egyetlen itt álló házról, a Sikos család lakóházáról kapta. 18. Kovácsműhely, Kovácsméhel. Régi kovácsműhely, műemlék, eredeti formájában helyreállítva. 19. Kis-kut. A falu közepén a vízvezeték megépítéséig használt közkút. 20. Diós-vőgy. (Arany János u.) Régen vízlevezető árok volt. Egy rövid szakaszát feltöltötték, betemették, s utcát nyitottak rajta. 21. Takácsmalom, Jantó-malom. Vízimalom volt, a tulajdonosáról nevezték el. Ma lakóház. 22. Séd-híd. Régen bolthajtásos kőhíd volt, a második világháború alatt felrobbantották, később betonból építették újjá. 23. Paloznaki üt, paloznaki utca. A községből nyugati irányba, Paloznak felé kivezető, középkori eredetű út. 24. Hősök tere, nevét az itt felállított I. világháborús emlékműről nyerte. 1956 október 27-én e téren is népgyűlést tartottak. 25. Hősi emlékmű. Az első világháborús elesett katonák emlékére állították. 26. Kocsma. Italbolt. 27. Bőt. Vegyesbolt. 28. Kovácsműhely, Kovácsméhel. 1983 előtt lebontották. A tájékozódásban azonban helymegjelölésként később is használták. 29. Jégverem. Régen a Balatonból kitermelt jeget tartották benne egész nyáron. 1983-ban szennyvíztároló. 30. Katolikus templom. A XIII. században épült, a török hódoltság korában a reformátusok használták. A Veszprémi Székeskáptalan 1753-ban visszavette, azóta a katolikusok használatában. 1754-ben, 1911-ben és 1991-ben renoválták. A templomfoglalás emlékét helyi monda őrzi. 31. Községház, Gazdakör, Harangozóház. Az épületet korábbi és jelenlegi szerepéről nevezték el. 32. Református templom. 1910-191 l-ben épült. 33. Pálfi-kert: korábban a Pálffy család birtokában lévő kert, 1983-ban már a kiépülő Vörösmarty utca része, 34. Vargyas-ház, Tanácsház, Óvoda. Korábban a Varjas család lakóháza, majd az önálló községi tanács székháza, később óvoda. 35. Rendelő, Orvosi rendelő, 1990 után a Faluházban alakították ki az orvosi rendelőt. 36. Posta. 1990 után a Faluházban működik. 37. Fő utca. Középkori eredetű, a faluközpontba vezető út, amely Alsóörs, Felsőörs, a Balaton irányába ágazott szét, s a templom mellett Paloznak irányába vezetett tovább. 38. Tanittóház. A református tanító szolgálati lakása volt, 1983-ban már magánlakás, s ma is magántulajdonban. 39. Iskola. 1948-ig református felekezeti iskola és (1911-ig) imaház, de átmenetileg raktárnak is használták. 1948 után állami általános iskola, majd magánlakás. 40. Tanittó-kut. A tanítólakás előtti kőkút, amelyet az Alvég lakói használtak. 41. Ávég, Alvég. A falu alsó része a kövestetői részt is ideértve. 42. Főső-Küjes Tető, (1902-ben Jankó János csak Kövestetőként említi.) Középkori eredetű dűlőnév, régen kőbánya és legelő volt. (A terület része: 42., 43., 50-53. számok). 1983-ban már beépített terület. 43. Bajcsy-Zsilinszky utca. 44. Balatoni út (út), a falutól a Balatonra vezető út, középkori eredetű. 2001-ig részben felparcellázták és jobb oldalát beépítették. 45. Tűzoltószertár. A községi önkéntes tűzoltók szertára volt, már 1983 előtt lakóház állt a helyén. 46. Pásztorház. A közbirtokosság pásztorainak szolgálati lakása volt. 1983-ban már magánlakás. 47. Bikaistáló. A közbirtokosság apaállatainak istállója volt. 48. Asó-Küjes-tető. A Kövestető alsó része. Régen kőbánya és legelő volt. Ide tartozik az 1980-as években: 49. Ady Endre utca. 50. Bartók Béla utca. 51. Árpád tér. 52. Fortuna utca. 53. Mikszáth Kálmán utca. A külterület 1980-as években összegyűjtött helynévanyaga jóval gazdagabb, melyet a következő vázlatrajzon - északról délre haladva - mutatunk be.