Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

3. sz. kép Lovas község külterületi földrajzi nevei (1983) A helynévanyag sorszám szerint így következik: 54. Nagy-mező; sík és dombos terület fákkal, bokrokkal benőve. 55. Festékbánya. Dombos terület, nem művelt murvabánya, az 1951-ben felfedezett híres őskőkori festékbánya lelőhelye. 56. Király-kut, Királ-kut. A helyi monda szerint Mátyás király itt szokta megitatni a lovát. 57. Király-kut. Királkuti dűlő. Dombos terület, szántó, 1976 óta műveletlen. Régi helynély, az 1858-as térképen is szerepel. 58. Király-kitti erdők, Királ-kuti erdők. Dombos, erdővel benőtt terület. Térképen már 1858-ban is szerepel. 59. Csererdő, Cser; Cserorr, Cseri szöllők, Fekete cser; Hegyes, erdővel, legelővel borított terület, régebben szántó és szőlő művelési ággal. 1976 óta részben műveletlen. 60. Csingora-lap. Erdővel borított dombos terület. 61. Közbirtokosság erdeje, Köszbirtokossági erdő. Az 1842-es erdőelkölönítés után a közbirtokosság tulajdonába került terület. 62. Róka-kut. A közelében lévő rókalyukakról elnevezett forrás. A területet Jankó János (1902) Rókalikak néven említi. 63. Róka-kut melletti kaszálórét. 64. Déllő. Jankó (1902) is említi. A serléskonda és tehéncsorda itató- és delelőhelye. 65. Séd. Vízfolyás, patak. 66. Kanász-kert. A községi pásztorok mélyen fekvő illetményföldje volt. Az 1980-as években már műveletlen terület. 67.[Felsőörsi rét és határ]. 68. Aranyos-kut. Jankó (1902) Aranyos-kut forrás néven