Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Az elmúlt évtizedekben jelentős régészeti, történeti kutatások folytak, amelyek új megvilágításba helyezték a falu történetének egyes kérdéseit. 1951-ben a Király­kút feletti murvabányában őskori festékbánya nyomaira bukkantak, amely szenzá­ciós leletnek számított. 1969-ben megjelent a község régészeti-topográfiai leírása, 1988-ban pedig a helytörténeti lexikonban közöltek róla rövid történeti áttekin­tést. 25 Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt 250 évben meghatványozódott a falura vonatkozó történeti tudásunk. Külön ki kell emelnünk az elmúlt évtizedben megjelent településtörténeti mo­nográfiákat, amelyek nemcsak Lovassal szomszédos falvak (Alsóörs. Felsőörs, Paloznak), hanem a környék falvainak (Hidegkút, Tótvázsony, Nemesvámos, Szentkirályszabadja, Vörösberény stb.) és városainak (Balatonalmádi, Balatonfü­red, Veszprém) történetét is megvilágítják. 26 A Lovassal szomszédos falvak története szempontunkból azért különösen fon­tos, mivel lakóinak élete szorosan összefüggött a hasonló körülmények között élő lovasiak életével; a határviták, a birtoklás, a gazdálkodási mód, a társadalmi kap­csolatok, a közös igazgatás sokféle szállal kapcsolták össze őket. A szomszéd falvak története természetesen nem pótolja, nem is pótolhatja Lovas történetét, melyet csupán a megjelent, s fentebb ismertetett helytörténeti irodalom alapján nem is lehet összeállítani. A falutörténet megírásahoz a szakirodalom fel­használásán túl szükség van a régészeti ismeretanyag, a levéltári források, a helyi vonatkozású sajtó, valamint a szóbeli források (visszaemlékezések), a faluban ma még fellelhető dokumentumok összegyűjtésérc és feldolgozására is. A falumonográfia megírása azért is indokolt, mivel Lovasról átfogó, tudomá­nyos igényű feldolgozás mindmáig nem készült. Kéziratban olvasható Madarász Lajos veszprémi levéltárigazgató egyetemi szakdolgozata, amelyet a XVIII-XIX. századi lovasi hegyközségről írt az eredeti iratok felhasználásával. A dolgozat megírásához jelentős levéltári anyagot nézett át és cédulázott ki, melyet önzetlenül bocsátott rendelkezésemre. Segítségét és szakmai tanácsát ezúton is köszönöm. A hegyközség történetét Bán Ferenc is feldolgozta. Kéziratával sikeresen szerepelt a megyei múzeum 1984-es néprajzi pályázatán. Kutatómunkám során nemcsak az illetékes levéltárakat kerestem fel, hanem a lovasi családokat is, amelyek számos iratot, dokumentumot, tárgyi emléket őriznek. A kötet végén felsorolt családok és személyek segítségét ezúton is megköszönöm. Mivel a községi levéltárnak csak egy része maradt fenn, az ő segítségük nélkül a falu történetét nehéz lett volna megírni. Azt hiszem, az elmondottakból a Tisztelt Olvasó számára is egyértelművé vált, hogy a falu történetének megírása - az előzményeket tekintve - egyszerre tűnik könnyűnek, s ugyanakkor szinte lehetetlennek. Könnyűnek, hiszen nem teljesen járatlan úton kell elindulnom, s nehéznek, mert egy ember erejét és képességeit meghaladja a nagy és összetett feladat. 25 ÉRI István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. Veszprémi járás. írta: Éri István, Kelemen Márta, Németh Péter és Torma István. Bp., 1969. 124-126. KOVACSICS József-ILA Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. Bp., 1988. " 6 Ezekre a feldolgozás során a maguk helyén fogunk hivatkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents