Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Munkám során arra törekedtem, hogy a meglévő és újonnan feltárt forrásokból merített ismereteket korszakonként tagolva mutassam be. Az egyes korszakok terjedelmét bizonyos fokig meghatározza a források menynyisége. A falu régmúltját a régészeti lelelek, megfigyelések alapján lehet jellemezni. A magyar középkorból, az 1526 előtti időszakból a községre vonatkozóan már oklevelekre is támaszkodhattunk. Sajnos, kevés oklevél maradt fenn, így a középkori falu történetét csak vázlatosan ismerjük. A XVII-XVIII. század részben megismerhető a község legjelentősebb földesurának, a Veszprémi Székeskáptalannak a magánlevéltára segítségével. A XVIII. század második felétől kezdve a községnek, hegyközségnek saját levéltári anyaga van, mely könnyen kiegészíthető a törvényhatóságok, egyházak, a birtokos és a nemesi családok anyagával. Az új- és legújabb korokat természetszerűleg jóval részletesebben ismerjük, mint a középkort, vagy a török hódoltság korát. A feltűnő aránytalanságok elkerülése érdekében az összegyűjtött tetemes forrásanyag szelektálására törekedtem. Nagy nehézséget jelentett, hogy a község XIX. század második felében keletkezett hivatali iratai elpusztultak, Kölünösen nagy veszteség, hogy a jobbágyfelszabadítás utáni viszonyokat rögzítő úrbéri tagosítási iratok csak töredékesen maradtak fenn. A községtörténeti adatok gyűjtését megnehezítette, hogy a tapolcai járás kiegyezés kori iratanyaga rendezetlen; ebből Lovasra csak esetlegesen kerültek elő iratok. A vármegyei levéltár különféle egységeinek (fondjainak) felhasználásával csak részlegesen lehetett pótolni a hiányzó ismereteket. A kötet szerkezetének kialakításakor arra törekedtem, hogy a falutörténet két fontos elvárásnak is megfelelhessen: tudományosan ismeretterjesztő igénnyel mutassa be a község történetét, ugyanakkor - az egyes fejezetek végén - a fontos és jellemző történeti forrásokból adjon válogatást. Felfogásom szerint a község történetét jelen pillanatban tudományos igénnyel megközelítőleg 1945-ig lehet megírni. Kellő távlat hiányában, és a családok és személyek érintettsége miatt az 1945 utáni fejezeteket a krónikás szemével, tárgyilagosságra törekedve örökítettem meg. A források közzétételével az iskolai oktatásban hiányzó történeti olvasókönyvet kívántam - legalább részben - pótolni vagy helyettesíteni. A közzétett források a községi élet sokszínű világát hozzák közelebb a XXI. század elején az olvasóhoz. Végezetül szeretnék köszönetet, mondani mindazoknak, akik munkám elkészültéhez hozzájárultak. Köszönöm Lovas Község önkormányzatának, Kemenes Dénes polgármesternek; a Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet elnökének, Gubicza Ferencnek, hogy a munka megjelentetését lehetővé tették. Köszönöm a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Hadtörténelmi Levéltár, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, a Veszprém Megyei Levéltár, a Veszprémi Érseki Levéltár és a Zala Megyei Levéltár vezetőinek és munkatársainak segítségét. Külön, személy szerint is köszönöm kolléganőim és kollégáim: Jakab Réka muzeológus; Kránitz Zsolt és dr. Köblös József pápai; Boross István, dr. Körméndy József, Márkusné Vörös Hajnalka, Rajczi Pál, valamint Somfai Balázs és Sonne-