Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A XVIII. század második harmadában indult meg a veszprémi püspökség történetének kutatása, mely ekkor még a püspökök életrajzának összeállítására, működésének rövid jellemzésére szorítkozott. Róka János (1727-1790) teológiai doktor, kanonok latin nyelvű összefoglalásában nem emlékezett meg Padányi Bíró Márton veszprémi püspök lovasi templom-visszafoglalási akcióiról, rekatolizációs törekvéseiről.

4 Pedig Padányi a kérdéses időben, 1751-1758 között naplót is vezetett, s a római pápának igen alapos jelentésekben számolt be tevékenységéről. Naplója és hivatalos iratai azonban csak jóval később váltak ismertté.

5 A közvélemény számára továbbra is a honismereti irodalom adta az alapvető információkat a faluról. Bél követői közül Vályi András (1764-1801) pesti egyetemi tanár 1796-1799 közt megjelent három kötetes országleírásában a Balatonfelvidéket is megörökítette.

6 A XIX. század statisztikusai közül Magda Pál és Fényes Elek nevét kell megemlítenünk. Magda Pál (1770-1841), a soproni evangélikus líceum tanára 1819-ban megjelent ország leírásában röviden jellemzi a községet.

7 A magyar satisztika és leíró földrajz egyik megalapozója, Fényes Elek (18071876) 1841-ben kiadott művében a következőképpen jellemezte a tapolcai járásban fekvő községet: „Lovas magyar f[alu] igen kies vidéken, a' Balaton mellett, 60 kathfolikus], 132 refformátus], 4 zsidó lakija], kik nagy részt bortermesztésből élnek. Három vízimalma van. FföldesJ U[ra] a' veszprémi káptalan"

2 Az 1847ben kiadott Magyarország leírása csak a jelentősebb településeket ismerteti. De fontos adatokat közöl a Balaton melléki szőlőművelésről és gabonatermelésről, a balatoni halászatról, s az „ásványos vizek" között megemlíti a lovasit is.

9 Fényes 1851-ben közzétett földrajzi szótárában két Lovasról is megemlékezett. Az egyik puszta volt, s Veszprém megyében, Somlővásárhely határában feküdt. A Zala megyei Lovasról szó szerint megismétli a fentebb leírtakat.

10 A kritikátlan adatközlés kétséget ébreszthet bennünk az iránt, vajon az első közlésben közöli népességi adatok valóban 1840 körüli állapotokat tükröznek-e. A földrajzi leírás divatjának hódolva Fényes mellett 1834-ben a papkeszi születésű református lelkész, Oláh János (1793-1867) is leírta a Balaton környékét, méghozzá tudósítások, „barátságos levelek" formájában. 0 Alsóörs felől érkezett 56 perc alatt Lovasra, melyről csak néhány sort jegyzett fel: „Kisded falu; de szép helyen fekiivő. Ennek is [mint Alsóörsnek - H. J.] tsaknem minden gazdálkodása szőlő, szántóföldje, rétje igen kevés lévén, keresztül megy ezen a' Veszprémből ROKA, Joannes: Vitae Vespremiensium praesulum. Posonii, 1779. 5 HORNIG Károly (közli): Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Veszprém, 1903. 6 VÁLYI András: Magyar Országnak leírása. MII. Buda, 1796-1799. 7 MAGDA Pál: Magyar Országnak és határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 8 FÉNYES Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben. Pest, 1841.1. 465. 9 FÉNYES Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. II. 79-90.. Lovasról: 84. 10 FÉNYES Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pest, 1851. III. 43.