Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Füredre vivő országút, melty már most igen jó állapotban tartatik. Ehhez fél óra Paloznak"

11 Az Oláh által említett úton 1828-ban, majd az 1840-es években, s később Francsics Károly (1804-1880) veszprémi borbélylegény is megfordult, aki visszaemlékezéseiben nemcsak úti élményeit rögzítette, hanem színesen írt a füredi fürdőhelvről, a Balaton-melléki szőlőhegyek életéről, az emlékezetes vidám szüretekről.

12 A szűkebb régió ismertetése Rómer Flóris (1815-1889) 1860-ban kiadott Bakony című munkájával kezdődik, ami - esetleges várakozásunktól eltérően - a Balaton-felvidékre is kitekint. A mű úgy született, hogy a győri bencés gimnázium tanára a Bakony-vidék tanulmányozására fordította az 1859-es nyári szünidőt. Nem egyszerű kirándulásról van ezúttal szó, hanem jól megtervezett tudományos expedícióról; a táj természeti, régészeti, néprajzi és történeti kincseinek számbavételéről és leírásáról. Rómer fáradságot nem ismerve, legtöbbször gyalog járta be a vidéket; régészeti leleteket, ásványokat g^ííjtött, levéltárakat böngészett át, a történeti emlékekről vázlatrajzokat, feljegyzéseket készített. Rómer előszeretettel mászott fel a templomtornyokba, hogy a harangokat tanulmányozza, s a rajtuk lévő szövegeket lejegyezze. Mint a gimnázium múzeumának „őre", igazgatója, régészcsákánnyal járt-kelt, s ezért a tudatlan nép gyanakodva figyelte. Reverendájáról. különös felszereléséről ítélve hol tolvajnak, hol Sobri Jóskának nézték. Tanulmányútja nem múlt el nyomtalanul, hiszen előbb „szünnapi levelekben" számolt be a győri sajtóban élményeiről, utóbb pedig kötetben is kiadták tudósításait. ,A honismertet és ezen, eddig járatlan terén, kalauz nélkül indulva, magamnak mintegy utat törve, szerzett tapasztalatimmal másokat hasznosan mulatni (értsd: mulattatni ), és mulatva tanítni volt célom.'" - olvashatjuk a kötet bevezetőjében.

13 Az első tudományosan ismeretterjesztő Bakony-könyvnek óriási sikere volt: az első kiadást hamar elkapkodták, nem csoda, ha Sauervein Géza győri nyomdász a második kiadás mellett döntött. A három kiadást megért honismereti sikerkönyv ma is tanulságos olvasmány.

14 Rómer 28. levelében 1859. szeptember 23-án ,,jó kedvvel és tűrhetően kedvező időben" megtett második füredi útjáról számolt be, miközben bemutatta Veszprém. Szentkirályszabadja. Felsőörs. Alsóörs és Paloznak történeti értékeit. Füreden és környékén szinte mindenütt találkozott római emlékekkel, s megfigyelései alapján fontos megállapítást tett: „a Balaton partján a rómaiak ép[p]en úgy kedvelték a szőleiket, mint mi, s hogy e vidéken - mint már első királyink okleveleiből, melyekben az örsi és vidéki szőlők, melyek bizonyosan Pannónia ős lakóitól maradtak 1 OLAH János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos levelekben. = Tudományos Gyűjtemény 1834. II. 51-96., Lovasról 64. 12 FRANCSICS Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. (Válogatta és sajtó alá rendezte Vörös Károly). Bp., 1973. HUDI József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései. Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2001. '' ROMER Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. II. kiadás, előszó. 14 A hasonmás kiadást, Gerencsér Zsigmond utószavával a budapesti Európa Könyvkiadó 1990-ben adta ki. A hasonmás kiadás és a jegyzetanyag a békéscsabai Kner Nyomdában készült.