Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

I. A TÖRTÉNETKUTATÁS LOVASRÓL A turista manapság, ha Budapestről az M7-es autópályáról Balatonakarattyánál lekanyarodva, Balatonkenesén át igyekszik Balatonfüred felé, Alsóörsöt elhagyva a lovasi hegyoldalt pillantja meg. A balatoni műútról a római katolikus és református templom tűnik először a szemébe, majd a völgyben meghúzódó kis falu, s a falu felett a hegyoldal, szépen gondozott szőlőskertekkel, gyümölcsösökkel, régi és felújított présházakkal, hétvégi nyaralókkal. Körülbelül ennyi a felszínes benyomás, mely - ha meg is fogta az utazót - nem biztos, hogy késztetést érez arra, hogy a helyszínen is tájékozódjék a kisközség rejtett értékeiről. Ugyanígy van ezzel a Veszprém felől érkező, aki Felsőörsöt elhagyva Alsóörs felé autózik, s csak ritkán gondol arra, hogy „megálljon a lejtőn", s tegyen egy kis kitérőt a faluba. így voltak ezzel a Balaton környékén utazók a régmúltban is. A XVI-XVÍ1. század óta. amióta a hon megismerését a társadalom szűk rétegét képviselő, művelt értelmiség fontosnak tartotta, a főútvonalról kissé félreeső Lovas iránt kevesen mutattak érdeklődést. Ha a Balaton környékére értek, elsősorban a regényes fekvésű Tihany és Füred vonzotta a látogatót. Tihanyban a remetebarlangoknál megfigyelhető „visszhang" tanulmányozása, a formájukról a nép által „kecskekörmöknek" nevezett balatoni kagylók gyűjtése, s az apáti vendéglátás kínált élményeket, Füreden pedig a savan^mvíz-gyógyforrások, a források mellé épült gyógyfürdők ígérlek enyhülést betegnek és nem betegnek. Elsőként a polihisztor pozsonyi evangélikus líceumi tanár, Bél Mátyás (16641749) fordult meg errefelé, s figyelte meg és írta le a balatoni téli halászatot. Tudjuk, hogy 1700-ban Veszprémben élt, a következő évben Pápán nevelősködött, s apja betegségének hírére ment haza szülőfalujába, a Zólyom megyei Ocsovára. Balatoni kirándulására 1701 januárjában került sor.

1 Élményeit azonban jóval később vetette papírra. Bél 1735-ben Veszprém vármegye leírásával szinte teljesen elkészült, Zala megyéről készült kézirata azonban csonkán maradt fenn: Lovas község leírása sem készült el. de a Balaton-felvidék népéletéről hasznos adatokat közölt." A tanítványai által 1753-ban kiadott rövid latin nyelvű földrajzi leírásban mindkét megye ismertetését megtaláljuk. Zala megye bemutatásánál a nevezetes várak közül Tihany (Tihony), a mezővárosok között Tapolca leírását olvashatjuk. Azt is megtudjuk, hogy Tapolca járási székhely, a járás Alsóörsnél kezdődik ebből értelemszerűen következik, hogy Lovas is a tapolcai járáshoz tartozik. A megyének két gyógyforrása (Füred, Kékkút) közül az első Lovashoz közel fekszik. A megyét ekkor gr. Altban János főispán igazgatja.

3 1 BÉL Mátyás: Veszprém vármegye leírása. (Ford. Takáts Endre). Veszprém, 1989. 30. " LUKACS Károly: A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Közleményei XIV. Tihany," 1942. 3 BEL, Matthias: Compendium Hungáriáé geographicum. Posonii, MDCCLIII. 56-59.