Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

Az újságcikk szövege és szelleme előrevetítette a közelgő megtorlást. Az pedig, hogy a megtorlás kezdetén a megszállók kiszolgálói más neve mögé rejtőztek, az egész országban megszokott jelenség volt. A veszprémi karhatalmi zászlóalj 1956. november 13-án alakult meg, miután a már említett Sántha Károly alezredes városparancsnok, előzőleg a megyei nemzeti forradalmi tanács tagja, megbeszélte a városi és megyei szervekkel a karhatalom megalakítását és azt helyőrségi parancsban rögzítette. A veszprémi karhatalmi zászlóalj parancsnoka Schnekta Péter ezredes lett, a forradalom alatt a megyei nemzeti forradalmi tanács tagja, aki többek között Pap János későbbi megyei MSZMP-titkárral tartotta a „kapcsolatot" a forradalom napjaiban. A veszprémi karhatalmi század „Történeti jegyzőkönyve" 1957 májusában - az 1. számú riadócsoport hatáskörébe tartozó Berhidán és Peremartonban történtekről rögzítette: „1. sz. R csoport. Parancsnoka: Guzmics János alezredes. Beosztva 17 tiszt, 1 tiszthelyettes és 6 rendőr. Feladata Veszprém délnyugati területének átfésülése, izgató egyének felderítése, pártszervezés és a tanácsok munkájának segítése. Rendelkezésre állott 1 Zisz tehergépkocsi, géppisztolyok és saját pisztolyuk. Teljes fegyverzetük hiányos volt, csak későbbiek folyamán kapták meg a szükséges fegyvereket. Fontosabb feladatok: 1956. december 28-án a Peremartoni Ipari Robbanóanyag gyárban az R csoportot nem akarták a gyár területére beengedni. Az igazgató, egy volt horthysta tiszt (Vojticsek) (Votisky - M. Gy.) - akit az ellenforradalom állított a gyár élére - egyetértett, sőt kezdeményezte a sztrájkot és a Séd híd (Sió-híd - M. Gy.) felrobbantásához adott ki robbanóanyagot 1956 novemberében. Ebben a gyárban nem engedték meg a pártszervezést. Az üzem területén a gyárőrség parancsnoka is egy horthysta tiszt volt (Havas nevezetű) (Havasi - M. Gy.). Azonnal intézkedtünk, a volt párttitkárt behívtuk, megbeszéltük vele a feladatokat és segítettünk neki a párt szervezésében, ami sikerült is, 22 fővel megalakult a Pártszervezet. A nemkívánatos személyeket leváltottuk és az üzemből becsületes dolgozókat bíztunk meg az üzemőrség parancsnok tisztségével is. Az üzem területén az igazgató szekrényéből 2 db dobtáras géppisztolyt, 4 db kispuskát koboztunk el. Ezeket a fegyvereket az újjászervezett üzemőrségnek adtuk át. Berhida: a tanácsházán 2-300 üveget találtunk, melyet egy volt csendőr főtörzsőrmester (Sarrang Lajos - M. Gy.) gyűjtött össze, hogy benzin palackokat készítsenek a szovjet tankok ellen. A gépállomás nem adott ki benzint, így ez meg lett akadályozva. Nevezettet őrizetbe vettük, de idős korára való tekintettel csak rendőri felügyelet alá helyeztük. A községben helyreállítottuk a ledöntött szovjet hősi emlékművet, azokkal, akik ledöntötték. Tapasztalatunk az volt, hogy az itteni rendőrség munkája nagyon gyenge. A mi javaslatunkkal nem sokat törődtek. Éjszakánként több provokációs lövést hallottunk. A karhatalmisták megjelenése után ezek megszűntek."

77 A karhatalmi jegyzőkönyv nem említi, hogy előzőleg Berhidán az éjszakai órákban a tanácsháza tetején lévő vörös csillagra rálőttek.

78 Mikor Kádár bejelentette az MDP feloszlatását, a munkástanács két tagja lepecsételte a pártirodát, hogy azokba illetéktelen személyek ne tudjanak bemen-