Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

ni. Majoros János párttitkár szerint 1956. november 20-án kezdték meg a párt (MSZMP) újraszervezését. Ezekben a napokban 10-12 ember lépett be a pártba. Majoros véleménye szerint „a munkástanácsnak része volt abban, hogy a pártszervezés ily lassú ütemben történt. November és december hónapban a gyárban erős volt a kommunistaellenes hangulat. Mikor a pártszervezet fokozatosan átvette a gyár irányítását, a munkástanács elvesztette befolyását és jelentőségét. A pártszervezet januárban erősödött meg. Ekkor kérték Bíró Dezső, Havasi Béla, Páncél Pál, Fehér Gábor, Gosztola Ferenc és Pinkovics Lajos eltávolítását. A szókimondó Csóka Lászlót, aki egyébként nem támogatta a párt szervezését és működését munkaidőben, eltávolították a munkástanács elnöki tisztségéből, és nem vették fel az MSZMP-szervezetbe sem.

79 A Veszprémi Járási Tanács vb-elnöke 1957. március 7-én elrendelte, hogy a községi tanácsok vb-elnökei eredetben terjesszék fel hozzá az 1956. októberi események kapcsán a községekben megalakult forradalmi szervek (Forradalmi Tanács, Forradalmi Bizottság stb.) által tett intézkedések összes fellelhető iratanyagát. A berhidai vb-elnök 1957. március 14-i jelentése szerint „a forradalmi bizottságtól" fellelhető iratokat (jegyzőkönyv, egy-két feljegyzés) még február elején átadták a karhatalmistáknak. Ezenkívül csak néhány földműves-szövetkezeti számla maradt a katonák részére tett vásárlásokról.

80 Ezzel magyarázható az a tény, hogy a BM Veszprém megyei Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának a Veszprém megyei ellenforradalmárokról készített jelentése berhidai személyek neveit nem tartalmazza.

81 A megtorlás során a berhidai, peremartoni forradalmi események résztvevői közül a legsúlyosabb büntetést Kiss László főhadnagyra mérték, akit a Győri Katonai Bíróság 1957. június 7-én első fokon tíz évi börtönbüntetésre, ezenkívül lefokozásra, nyolc évre egyes állampolgári jogaitól való eltiltásra és fele vagyonának az elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélt. Az 1957. július 24-i zárt fellebbezési tárgyaláson a Legfelsőbb Bíróság Kiss László börtönbüntetését hét évre csökkentette.

82 A Veszprém Megyei Bíróság az 1957. december 12-én és 13-án megtartott tárgyaláson dr. Votisky Zoltánt, a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár főmérnökét, a gyári munkástanács elnökét, aki 1957. március 8-tól április 27-ig közbiztonsági őrizetben, 1957. július 16-tól előzetes letartóztatásban volt, népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom előmozdítása bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért egy év és hat hónapi börtönbüntetésre mint főbüntetésre ítélte. Bíró Dezső vegyészmérnököt, a gyári munkástanács ötös bizottságának tagját, aki 1957. március 8-tól közbiztonsági őrizetben, augusztus 22-től előzetes letartóztatásban volt, népi demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért tíz hónapi börtönre mint főbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Havasi Bélát a bíróság felmentette. 1957. december 14-én mindhármukat szabadlábra helyezték.) A Legfelsőbb Bíróság az 1958. június 25-én tartott fellebbezési tárgyaláson dr. Votisky Zoltán büntetését egy évre leszállította, a börtönbüntetés végrehajtását feltételesen három évi próbaidőre felfüggesztette. Máté Ferencet, aki 1957. július 8-tól közbiztonsági őrizetben, augusztus 13-tól előzetes letartóztatásban volt, népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom előmozdításának bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért négy évi börtönre mint főbüntetésre ítélte. 83