Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

November 25-én a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárban bérsztrájkot kezdtek. A berhidai II. Rákóczi Ferenc Tsz, amelyet kényszerből szerveztek, feloszlott.

69 Az Új Út november 16-i számában megjelent kormányrendelet szerint a munkástanácsokat a munka felvétele után három héttel újra kellett választani. A november 24-i számban olvasható az Elnöki Tanácsnak a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelete. November végén a peremartoni gyár dolgozói kérték, hogy a gyárban válasszák meg a végleges munkástanácsot. Az új munkástanácsot december elején választották meg. Votisky Zoltán főmérnök helyett Csóka László vasesztergályos lett a gyár végleges munkástanácsának elnöke. Csóka László, a gépműhely vasesztergályosa 1946-tól SZDP-, 1948-tól a forradalomig MDP-tag volt. Az elnöklete alatt működő munkástanácsnak 29 tagja volt, köztük Bíró Dezső, Csurgai József titkár, Harró Béla, Hujber Vendel, Kővári János, Mélykúti Ottó, Mészáros Sándor, Prey István, Stix Károly, Varga Erzsébet. A munkástanács ötös bizottságát Bíró Dezső, Csóka László, Csurgai József, Hujber Vendel és Mélykúti Ottó alkotta. Az elnök nem volt függetlenítve. Az ötös bizottság a szükségnek megfelelően ülésezett, akkor jött össze, amikor a minisztériumtól kiküldöttek érkeztek, vagy szociális ügyekben (fa, lakás, ruha) a dolgozók a vállalathoz fordultak. Az ötös bizottság határozatairól a munkástanácsot a munkaidő után tartott gyűléseken tájékoztatta.

70 Csóka László a munkástanács elnökeként négy alkalommal járt Budapesten 1956 decemberében és 1957 januárjában. Első alkalommal Votiskyval járt a vegyipari minisztériumban, ahol meghallgatták a miniszterhelyettes előadását a vállalati önállóságról. Második alkalommal szintén Votiskyval volt a minisztériumban, ahol a szakszervezet főtitkára tartott előadást a szakszervezetekről és a vállalatok gazdasági helyzetéről. Harmadik esetben Kovács József igazgatóval járt a minisztériumban. Személyesen beszélt a miniszterrel és a miniszterhelyettessel. Kovács kérésére igazolta, hogy őt nem a munkástanács bocsátotta el, hanem saját elhatározásából távozott a gyár éléről. Negyedik esetben Szabó Gellért kormánybiztossal, Majoros Jánossal és Csurgai Józseffel volt a minisztériumban, ahol a miniszterhelyettes és a minisztérium párttitkára beszámolt az ország gazdasági helyzetéről és előadást tartott a munkástanács, a párt és az igazgatóság együttműködésének módjáról.

71 December 7-én éjjel a rendőrjárőr három db röplapot talált Berhidán, amelyekre írógéppel a Nemzeti dalt és a következő szöveget írták: „Addig nem lesz az országban rend, nyugalom, amíg Kádár kormány ül a nyakunkon."

72 Az ország újabb szovjet megszállásának egy hónapos évfordulóján, 1956. december 4-én Budapesten néma tüntetés volt, majd női tüntetés Tóth Ilona szigorló orvos szervezésében, akit 1957-ben kivégeztek. Ez a tüntetési hullám december 9-én érte el Berhidát, ahol 20 nőből és 50 férfiből, valamint 40 iskolásból álló tüntető csoport méltóságteljesen, csendesen felvonult a Hősök szobrához és megkoszorúzta azt. Semmilyen jelszó vagy beszéd nem hangzott el a szobornál.

73 A tüntetés után a résztvevők rendben eltávoztak a helyszínről. Az 1956. december 4-én kiadott, a megyei sajtóban december 6-án megjelent kormányhatározat a forradalmi bizottságokat megszüntette. Az Elnöki Tanács december 9-én kiadott, a helyi sajtóban december 11-én megjelent törvényerejű rendeletével 11-én 18 órától bevezette a rögtönbíráskodást. A Kádár-kor-