Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

many - az üzemi munkástanácsok kivételével - megszüntette a munkástanácsokat, egyes vezetőiket letartóztatták. December 11-én a dolgozók kezdeményezésére a peremartoni robbanóanyaggyár csatlakozott a Nagy-budapesti Központi Munkás Tanács sztrájkfelhívásához. Veszprémből Tatay László gépkocsivezető hozta a hírt: „mindenki az utcán van és nem dolgozik." Ezután Csóka Bíróval gépkocsin elment Pétfürdőre, ahol a munkástanács elnökétől azt a felvilágosítást kapták, hogy ők nem hirdettek sztrájkot, de ellenállni a sztrájknak nem tudnak. Várpalotára már nem tudtak bemenni, mert ott sztrájk volt és felborogattak minden gépjárművet. Peremartonba való visszatérésük után összehívták a munkástanácsot. Közölték, hogy sztrájk esetén bérfizetés nincs. A munkástanács tagjai megbeszélték a dolgozókkal a sztrájkot, fél óra múlva azzal tértek vissza, hogy a dolgozók a sztrájk mellett vannak. Csóka fél kettőkor beszédet mondott a garázs előtt összegyűlt tömegnek. A beszédet Bíró Dezső írta meg, Csóka negyedívnyi papírról olvasta fel. Csóka a Kádár-kormányt Kádár-csoportnak nevezte. Ezután szavazással döntöttek a sztrájkról, csupán hárman szavaztak ellene, őket a sztrájk alatt nem engedték be a gyárba, nehogy a munkások megverjék őket mint sztrájktörőket. December 11-én így nyolcórás ülősztrájkot tartottak. A kénsavgyár, a kazánház és a rendészet dolgozói nem vehettek részt a sztrájkban, ők aznapi bérüket felajánlották a veszprémi egyetemnek.

74 Ezt követően Bakó Géza aláírásával az Új Út december 19-i számában megjelent egy, a peremartoni munkástanáccsal szemben ellenséges írás. Az újságcikket bírósági vallomása szerint nem Bakó írta: „E cikk miatt december 21-én a munkás tanács fegyelmi elé állított. Én mondottam, a cikket nem én írtam, így a fegyelmiből nem lett semmi."

75 Az újságcikk tartalma a következő: „Kik és hova akarnak vezetni bennünket Peremartonban? Rend, nyugalom és munka kell - írják Önök nap-nap után lapjukban. De nehéz, nagyon nehéz ezt megértetni ma az emberekkel, nálunk Peremartonban az Ipari Robbanóanyag-gyárban is. Itt is a legnagyobb nehézség a munkástanács működése miatt van. Talán nem is a működése, hanem az összetétele miatt. Nem odavalók kerültek a munkástanács tagjai közé és ezek vezetik nagy hanggal és aljas propagandával. Ez a munkástanács például megtiltotta az MSZMP szervezkedését a gyárban és olyan uszítást folytat, hogy például azokat, akik a 11-én, kedden tartott gyűlésen a sztrájk ellen szavaztak, másnap be sem engedte a gyárba, holott a munkásság ülősztrájk mellett döntött, azaz mindenki bement. Nem is csoda, hogy ez így van, mert a munkástanács hangadói közé tartozik Havasi Béla, volt horthysta tiszt, dr. Fehér, közismert klerikális, mindszentista, dr. Bíró, úgynevezett fajmagyarkodó papfi, aki különben a Rákosi korszakban a gyár egyik legkiválóbb talpnyalója volt. És persze van a félrevezetett munkásság soraiból is választva néhány ember, akik még most sem látnak tisztán. De elsősorban olyanok, akikkel a munkástanács tekintélyét akarják lejáratni. Sajnos a munkásság egy része ma még elhiszi, amit ezek az urak mondanak nekik, és ezek hangoskodnak is hazafias jelszavakkal, folyton »magyarkodnak« és persze így a józan elemek kényszerülve vannak hallgatni a terror miatt. Meg kellett ezt írni Önöknek, és írják ezt meg lapjukban is, hogy a munkásság olvashassa. Talán akkor kissé kijózanodva rájön, hogy kik is akarják vezetni és hová. Üdvözlettel: Bakó Géza. Peremarton, Ipari Robbanóanyaggyár."

76